Mi az az indexkereskedés és hogyan működik?

Tudjon meg mindent az indexkereskedésről, az indextípusokról, a működésükről, a kereskedési óráikról és egyebekről.

Mit jelent az indexkereskedés?

Index kereskedés részvényindexek vásárlását és eladását foglalja magába – mint például az US 500, az UK 100 vagy a Germany 40 – a mögöttes részvények birtoklása nélkül. Mindegyik index nyilvánosan jegyzett vállalatok kiválasztott csoportjának teljesítményét követi, általában egy meghatározott országból, régióból vagy szektorból, az esetek többségében piaci tőkeértéke alapján van súlyozva.

Az egyes részvények kereskedése helyett a kereskedők indexeket használnak a szélesebb körű kitettségszerzés érdekében. Az indexárak emelkednek és csökkennek az őket alkotó részvények súlyozott átlagos teljesítménye és a szélesebb piaci trendek alapján.

Az indexek segítségével a kereskedők spekulálhatnak a gazdaság vagy egy szektor általános irányán, fedezhetik meglévő pozícióikat vagy kihasználhatják a piaci volatilitást – mindezt anélkül, hogy több részvénypozíciót kellene elemezniük vagy kezelniük.

Milyen indextípusok léteznek?

Az indexek az összetételük és az általuk képviselt eszközök alapján vannak csoportokba sorolva, amelyek az alábbiakat foglalják magukba: nemzeti indexek, szektor indexek, volatilitás indexek és a valutaindexek.

Nemzeti indexek

A nemzeti indexek egy meghatározott országban jegyzett vállalatok csoportjának teljesítményét követik. Ezek olyan fontos referenciaértékeket foglalnak magukba, mint az US 500 (S&P 500), az UK 100 (FTSE 100), a Germany 40 (DAX 40) és a Japan 225 (Nikkei 225). A nemzeti indexek többsége piaci tőkeérték alapján van súlyozva, tehát a nagyobb vállalatoknak jelentősebb hatásuk van az index ármozgásaira. Mások, mint például az US Wall Street 30 (Dow Jones) ár alapján vannak súlyozva, tehát a magasabb árú részvényeknek van nagyobb befolyásuk.

Szektor indexek

A szektor indexek a gazdaság egy meghatározott szegmenségre összpontosítanak, mint például a technológia, az energia vagy az egészségügy. Ezek az indexek tükrözik egy meghatározott iparágon belül tevékenykedő vállalatok teljesítményét. . Például a Hong Kong Tech Index a Hongkongban jegyzet vezető technológiai vállalatokat követi, míg más indexek a pénzügyre, az iparra vagy a fogyasztói termékekre összpontosítanak.

A volatilitás indexek

A volatilitás indexek, mint például a Volatilitás Index (VIX), a piac várható volatilitását mérik. Ezek az opciók árazásán alapulnak, és nem közvetlenül a vállalatok részvényeit követik. Segíthetnek felmérni a piaci hangulatot és fedezetet nyújtani kockázatokkal szemben.

Valutaindexek

A valutaindexek egyetlen valuta teljesítményét követik egy súlyozott valutakosárral szemben. Például az US Dollar Index (DXY) az amerikai dollár értékét követi hat fő valutával szemben, beleértve az eurót, a japán jent és a brit fontot, amelyek közül az eurónak van legnagyobb súlya.A devizakereskedők használhatnak valutaindexeket, hogy felmérjék a valuták erősségét vagy fedezzék a kitettségüket.

Hogyan működik az indexkereskedés?

Az indexekkel derivatívákon keresztül kereskednek, mint például a különbözeti ügyletek (CFD-k), amelyekkel a kereskedők spekulálhatnak az ármozgásokon a mögöttes részvények birtoklása nélkül. Íme hogyan működik az indexkereskedés.

"Vásárlás" és "eladás" pozíciók

Indexkereskedés során nyithat long pozíciót, ha az index emelkedésére számít, vagy short pozíciót, ha csökkenést vár. Például ha egy kereskedő az US 500 emelkedésére számít, egy CFD-n keresztül nyithat egy long pozíciót, az emelkedő ármozgásból való profitálás céljából. Ha azonban az index értéke csökken, a kereskedő veszteséget szenved el.

Árrések és kereskedési költségek

Az indexkereskedés során az első számú költség az árrés – vagyis a vásárlási és eladási ár közötti különbség. Az árrést a pozíció megnyitásakor kell fizetnie. Továbbá felszámolhatók egynapos díjak, ha a pozícióit a kereskedési nap lezárása után is megtartja, valamint további költségekkel járhatnak egyes kockázatkezelő eszközök, mint például a garantált stop-lossok. Ismerkedjen meg a lehetséges költségekkel a díjak és jutalékok oldalunkon, mielőtt megnyitná pozícióját.

Súlyozás és ármozgások

Minden indexnek megvan a saját súlyozási módja. A tőkeértékkel súlyozott indexek – mint a Germany 40 – nagyobb súlyt adnak nagyobb tőkeértékű vállalatoknak. Az árral súlyozott indexek, mint például az US Wall Street 30 árfolyamára nagyobb hatással vannak a magasabb árú részvények, a vállalat méretétől függetlenül.

Tőkeáttétel és fedezet

Az index CFD-k kereskedése tőkeáttétellel történik. Ez azt jelenti, hogy az ügylet teljes értékének csak egy töredékét kell befizetnie, hogy megnyisson egy pozíciót. Bár ez növelheti a lehetséges nyereségeket, a veszteségeket is növeli, ezért körültekintéssel alkalmazandó.

Likviditás és végrehajtás

A fő indexek magas likviditásúak, főleg a forgalmas kereskedési órák alatt. A magas likviditás szűkebb árréseket és gyorsabb végrehajtást eredményez, ami megkönnyíti az ügyletek megnyitását és lezárását a kívánt árakon. Azonban a magas volatilitású időszakokban a hirtelen ármozgások csúszást eredményezhetnek, még a megfelelő likviditású piacokon is.

Piackínálat

Az indexekkel való kereskedés elérhető a legtöbb CFD kereskedési platformon asztali és mobil eszközökön. Bár a kereskedés elérhető lehet a megszokott tőzsdei órákon kívül is, az indexek általában a helyi kereskedési órákban a legaktívabbak – az US 500 például az amerikai piacok megnyitásakor a legaktívabb.

Lássuk hogyan működik az indexkereskedés egy példán keresztül

Hol kereskedhet indexekkel?

Az indexkereskedés elérhető derivatíva piacokon keresztül, amelyekhez szabályozott online brókereken keresztül lehet hozzáférni. A lakossági kereskedők különbözeti ügyleteken (CFD-k) keresztül spekulálhatnak az indexek ármozgásain a mögöttes részvények birtoklása nélkül.

Fő tőzsdék, amelyek index-alapú eszközöket kínálnak:

• CME Group: fő amerikai indexek kereskedését teszi lehetővé, mint például az US 500 és az US Tech 100.

• Eurex: európai indexeket kínál, mint például a Germany 40 és az EU Stocks 50.

• Londoni Értéktőzsde (LSE): brit indexek kereskedését teszi lehetővé, mint például az UK 100.

• Oszakai Értéktőzsde: a Japan 225 index szerződéseit kínálja.

• ASX (Ausztrál Részvénytőzsde): olyan indexeket kínál, mint például az Australia 200.

A lakossági hozzáférést az említett piacokhoz online brókerek biztosítják, amelyek élő grafikonokkal, módosítható ügyletméretekkel és kockázatkezelő eszközökkel (stop-lossok és fedezetkezelés) ellátott kereskedési platformokat kínálnak.

Tudjon meg többet a CFD-kről a különbözeti ügylet (CFD) kereskedési útmutatónkból.

Milyen órákban tartanak nyitva az indexpiacok?

Az indexkereskedés órái a helyi részvénytőzsdék nyitvatartási idejétől függenek. Íme néhány fő index kereskedési órái (UTC időzóna szerint):

Nyári kereskedési órák

*Hétfőtől péntekig

**Napi szünet 21:00 és 22:00 között

Téli időszámítás alatti kereskedési órák

*Hétfőtől péntekig

**Napi szünet 21:00 és 22:00 között

A tőzsde munkaideje a hivatalos kereskedési időszakra vonatkozik. Azonban számos bróker kínál kibővített kereskedést CFD-ken keresztül – általában vasárnap késő estétől péntek estig (UTC), rövid karbantartási szünetekkel. Ez lehetővé teszi a kereskedőknek, hogy a kereskedési hét túlnyomó részében hozzáférésük legyen globális indexekhez.

Értesüljön a legfrissebb kereskedési órákról a részvénypiaci kereskedési órák oldalunkon.

Indexkereskedés: Mik az előnyei és a kockázatai?

Az indexkereskedés lehetőségeket és kockátokat is rejt magában, amire olyan tényezők vannak hatással, mint a tőkeáttétel, a volatilitás és a piac összetétele.

Diverzifikáció

Az indexekkel kitettség szerezhető részvénykosarak árfolyamain, ami csökkentheti a vállalat-specifikus kockázatokat. Azonban számos indexet néhány óriásvállalat vagy szektor teljesítménye befolyásol, ezért a diverzifikáció szintje eltérő lehet.

Piackínálat

Az indexkereskedés CFD-ken keresztül lehetővé teszi a globális piacokon való részvételt bármilyen részvény birtoklása nélkül. Ez rugalmasságot és hozzáférést kínál különböző régiókban és időzónákban. Azonban esetenként túlkereskedéshez vagy túlzott kitettséghez vezethet ismeretlen piacokon, ezért a mögöttes indexből származó nyereségek eltérhetnek az árrések, a díjak és egyéb kereskedési költségek függvényében.

Volatilitás

Az indexek hevesen reagálhatnak a gazdasági adatokra, kamatláb döntésekre és a geopolitikai eseményekre. A hirtelen ármozgások rövid távú lehetőségeket teremthetnek, azonban növelhetik a csúszás és a váratlan veszteségek kockázatát is.

Tőkeáttétel és fedezet

A tőkeáttétel lehetővé teszi a kereskedőknek nagyobb pozíciók nyitását kisebb befizetéssel, ami a nyereségeket és a veszteségeket is növelheti. Ha a fedezet egy meghatározott szint alá esik, a brókere csökkentheti vagy le is zárhatja a pozícióját – szükség szerint fedezetpótlási felhívás küldésével.

Rendszerszintű kockázat

Az egyéni részvényekkel ellentétben az indexek a szélesebb gazdasági viszonyokat tükrözik. A teljes piacot érintő tömeges eladások vagy extrém bizonytalanság időszakaiban szorosabbá válhat az eszközök közötti korreláció, ami korlátozhatja a diverzifikáció portfólióvédő hatásait és fokozhatja a kitettséget a szélesebb visszaeséseknek.

Milyen indexkereskedési stratégiák léteznek?

Az indexkereskedők a potenciális lehetőségek azonosítására különféle stratégiákat alkalmazhatnak a technikai és fundamentális elemzés ötvözésével, hatékony kockázatkezeléssel kiegészítve.

Skalpoló kereskedés stratégia

A skalpolás egy rövid távú kereskedési stratégia, amelynél a kereskedők naponta több ügyletet végrehajtásával igyekeznek profitot megvalósítani a kisebb ármozgásokból. A pozíciókat általában másodpercekig vagy percekig tartják meg, gyakran olyan indikátorok alapján, mint a mozgóátlagok, az RSI vagy a gyertyaalakzatok. A stratégiát többnyire magas likviditású indexekre alkalmazzák, mint az US 500 vagy a Germany 40.

Trendalapú kereskedési stratégia

A trendalapú kereskedés egy szélesebb piaci trend irányának azonosítását, majd annak megfelelő kereskedést foglal magába. A kereskedők általában olyan eszközöket használnak, mint a MACD vagy a mozgóátlagok a trend erősségének megerősítésére, mielőtt long vagy short pozíciókat nyitnának olyan indexeken, mint az UK 100 vagy az US Tech 100.

Swing kereskedési stratégia

A swing kereskedők a pozícióikat napokig vagy hetekig tartják nyitva, és főként a közép távú ármozgásokat próbálják kihasználni. Technikai és fundamentális elemzést alkalmaznak a lehetséges be- és kilépési pontok időzítésére, általában fontosabb árszintek környékén vagy az indexet befolyásoló gazdasági adatok alapján.

Tartományalapú kereskedési stratégia

A tartománykövető kereskedés olyan indexekre összpontosít, amelyek egy meghatározott ártartományon belül mozognak. A kereskedők long pozíciót nyitnak a támaszhoz közel és short pozíciót az ellenálláshoz közel, a visszafordulások előrejelzésére pedig olyan eszközöket használnak, mint a Bollinger szalagok vagy a sztochasztikus oszcillátorok.

Fedezzen fel egyéb kereskedési stratégiákat az átfogó kereskedési stratégiák oldalunkon.

Kereskedjen indexekkel

GYIK