A részvényindexek értékét különféle módszerek segítségével határozzák meg, amelyek mindegyike egyéni betekintést nyújt a piac teljesítményébe. Lássuk melyik a három fő típus.
Az árral súlyozott indexek, mint például a Dow Jones Ipari Átlag, az indexben szereplő részvények átlagárán alapulnak. A magasabb árú részvényeknek nagyobb hatása van az index teljesítményére. Az index szintjét úgy határozzák meg, hogy összeadják az indexet alkotó részvények árait és elosztják a kapott eredményt, majd kiigazítást végeznek a vállalati tevékenységek alapján.
A tőkeértékkel súlyozott indexek, mint például az S&P 500 esetében a nagyobb tőkeértékű cégeknek jelentősebb befolyásuk van. Az index értékének meghatározásakor az indexben szereplő cégek teljes piaci tőkeértékét elosztják egy osztószámmal.
Az egyenlően súlyozott indexeknél minden részvény, a részvény árától és a vállalat piaci tőkeértékétől függetlenül ugyanakkora hatással van az index értékére. Az összes részvény átlagos hozama határozza meg az index értékét.
A részvényindexek több szempontból is különböznek más pénzügyi piacoktól, mint például a céljukban, az összetételükben és a kereskedésük módjában.
Az indexek referenciaértékként szolgálnak, összefoglalva különböző piaci szegmensek teljesítményét egy részvénycsoporton keresztül, és az értékük különféle módszerek segítségével kerül meghatározásra (árral súlyozott, piaci tőkeértékkel súlyozott stb.). Egy index segítségével felmérhető egy teljes gazdaság állapota – például az S&P 500 az amerikai gazdaság esetében – míg az indexben szereplő részvények egymagukban csak a mögöttük álló vállalat teljesítményéről adnak képet.
Míg más pénzügyi eszközök, mint például a részvények és a valuták vásárlása és eladása közvetlenül történik, az indexek nem tartoznak a közvetlenül kereskedhető piacok közé. A kereskedők azonban pozíciókat nyithatnak az indexek árfolyamán olyan derivatívákon keresztül, mint például az ETF-ek és a CFD-k.
Lakossági kereskedőként különféle opciók állnak rendelkezésére, ha pozíciót szeretne nyitni egy index árfolyamán.
A tőzsdén kereskedett alapok vagy ETF-ek olyan eszközkosarak, amelyek követik egy meghatározott index teljesítményét, és a részvényekhez hasonlóan lehetséges velük egy tőzsdén kereskedni. Az index határidős ügyletekkel arra kötelezi magát, hogy egy jövőbeli dátumon vásároljon vagy adjon el egy indexet. Az opciós ügyletek viszont jogot adnak egy index vásárlására (call) vagy eladására (put) egy meghatározott áron egy meghatározott dátum előtt.
A Capital.com-on kereskedhet indexekkel különbözeti ügyleteken, vagy más néven CFD-ken keresztül. Ezek az ügyletek lehetővé teszik a kereskedőknek, hogy spekuláljanak az indexek ármozgásain, akár emelkednek, akár csökkennek, viszont a tőkeáttétel miatt meghatározott kockázatokkal járnak.
Mielőtt tőkeáttételes termékekkel kereskedne, mint például a CFD-k, amelyek a nyereségeit és a veszteségeit és megtöbbszörözhetik, fontos tisztában lennie vele milyen kockázatokkal járnak. Első lépésként figyelmébe ajánljuk a CFD kereskedési útmutatónkat. Továbbá javasolt naprakésznek maradnia a piacokat befolyásoló gazdasági és politikai eseményekkel, gyakorolni egy próbafiókon és egy szabályozott brókert választani.