Kereskedés kontra befektetés: mi a különbség?

Kereskedés és befektetés a piacok árfolyamain való spekuláció módjait képviselik, profitszerzés céljából. Ebből kifolyólag gyakran összekeverik őket. Azonban van köztük egy kulcsfontosságú különbség.

A kereskedés általában a rövid távú piacmozgásokon való spekulációra utal, gyors nyereség megvalósítása céljából (ami gyors veszteségekhez is vezethet). A befektetés ezzel szemben általában az eszközök hosszú távú megtartását foglalja magába, a trend folytatódásának kihasználása céljából.

A kereskedés kontra befektetés vita már hosszú ideje jelen van a pénzügyi piacokon. Ebben az útmutatóban megvizsgáljuk mindkét stratégia tulajdonságait, és elmagyarázzuk a kereskedés és a befektetés közötti legfontosabb különbségeket. A kockázathoz és megtérüléshez való eltérő megközelítés miatt ez a két stratégia eltérő módokat kínál a lehetséges nyereségekre.

A kereskedés eszközök vagy pénzügyi származtatott termékek, mint például különbözeti ügyletek (CFD-k) vásárlását és eladását foglalja magába, a rövid távú áringadozásokon való spekuláció érdekében. Egyes derivatívákkal (például CFD-k) való kereskedés lehetővé teszi short pozíciók nyitását és tőkeáttétel alkalmazását, ami a nyereségeket és a veszteségeket is megtöbbszörözheti. 

A tőkeáttétel egy nagyítóüveghez hasonlítható: növelheti vele a nyereségeit, azonban a veszteségeit is.

A kereskedés néhány elterjedt típusa például a következők:

• Napon belüli kereskedés: Ez a kereskedésforma az egy napon belüli kereskedésre utal, vagyis egy pozíció megnyitására és lezárására egy adott piacon egy nap leforgása alatt. A napon belüli kereskedők általában technikai elemzést használnak.
• Swing kereskedés: Ennél a típusnál a kereskedők a rövid és középtávú ártrendeket próbálják kihasználni, amelyek egy naptól néhány hétig terjedhetnek. A swing kereskedők általában technikai elemzésre támaszkodnak.
• Híralapú kereskedés: Azok a kereskedők, akik ezt a megközelítést alkalmazzák, főként fundamentális elemzésre és a különféle piacokat mozgató hírek elemzésére összpontosítanak, mint például a bevételi jelentések, egyesülések és felvásárlások, gazdasági adatok megjelenése és központi bankok gyűlései, amelyek hatással lehetnek egy eszköz árára.
• Skalpolás: Ez egy olyan kereskedési stratégia, amely rövid időn belül sok ügylet végrehajtását foglalja magába.

A befektetés eszközök, mint például részvények, kötvények, árucikkek és egyéb eszköztípusok vásárlásán és megtartásán alapul, annak reményében, hogy az értékük idővel emelkedni fog. A befektetés egy hosszú távú stratégia, hiszen a befektetéseket gyakran évekig is megtartják. 

A befektetést sokszor egy növény nevelésével hasonlítják össze: időt és türelmet igényel.

A befektetés néhány elterjedt típusa például a következők:

• Értékalapú befektetés: Magába foglalja egy eszköz értékének felmérését, illetve annak meghatározását, hogy alul- vagy túlértékelt a megvásárolni kívánt részvény.
• Növekedésalapú befektetés: A növekedésorientált részvények és cégek megcélzását foglalja magába, amelyek ismertek az ipari átlagnál gyorsabb bevétel- és nyereséggenerálásról. 
• Bevételorientált befektetés: Olyan eszközök vásárlása, amelyek az eladásuk nélkül generálhatnak bevételt, mint például részvényosztalékokon keresztül. 

Időtáv és célok: A befektetők megvásárolják az eszközeiket, majd hosszú ideig megtartják őket, és az esetek többségében csak évekkel később valósítják meg nyereségeiket. A befektető célja tehát általában a hosszú távú nyereség. A kereskedés ezzel szemben inkább rövid távú tevékenység. Egy kereskedő nem azt mérlegeli, hogy mit vásároljon vagy adjon el, hanem azt, hogy mikor. Az alapötlet az, hogy viszonylag rövid időn belül nyereséget valósítson meg. 

Kockázat: A hosszú távú természete miatt a befektetés lehetővé teszi a piaci résztvevőknek, hogy átvészeljék a rövid ideig tartó magas volatilitású időszakokat és medvepiacokat. A kereskedők ezzel szemben kockáztatják a nagyobb és gyorsabb veszteségeket, ugyanis rövidebb távon tevékenykednek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a befektetés kockázatmentes, hiszen mindig fennáll a veszteség lehetősége. 

Hozam: A kereskedők megpróbálnak rövid távon nyereséget megvalósítani eszközök vagy pénzügyi derivatívák vásárlásával és eladásával. A befektetőknek más lehetőségeik is vannak a bevételre, mint például a részvényosztalékok. 

Likviditás: A kereskedőknek magas szintű likviditásra van szükségük, hogy gyorsan be és ki tudjanak lépni a pozícióikból. A befektetőknek ezzel ellentétben nincs szükségük ugyanakkora likviditásra, mint a kereskedőknek, hiszen nem akarnak gyakran ügyleteket végrehajtani és gyorsan be- és kilépni a pozícióikból. 

Az eszköz birtoklása: A befektetés általában magába foglalja a mögöttes eszköz, például egy vállalat részvényeinek birtoklását. A kereskedés ezzel szemben derivatívák, mint például határidős ügyletek vagy CFD-k vásárlását és eladását foglalja magába. 

Shortolás: Egyes derivatívák, mint például a CFD-k lehetőséget nyújtanak a kereskedőknek short pozíciók megnyitására, amelyekkel spekulálhatnak az eszköz árának csökkenésére. A befektetés esetében viszont a shortolás csak akkor lehetséges, ha elad egy eszközt, amelyet már birtokol, vagy fordított tőzsdén kereskedett alapokkal (ETF-ek). 

Tőkeáttétel: CFD-kkel továbbá a kereskedők használhatnak tőkeáttételt, ami lehetővé teszi számukra, hogy kisebb tőkével nagyobb pozíciókat nyissanak meg. 2:1-es tőkeáttétellel például 500$-ért 1.000$ értékű CFD-t lehet vásárolni. Ez nagyobb kockázattal jár, hiszen a tőkeáttétel a nyereségeket és a veszteségeket is növeli. A befektetés esetében tőkeáttétel csak tőkeáttételes ETF-eken keresztül elérhető.

A befektetés és a kereskedés is hozhat nyereségeket, azonban veszteségekkel is járhat, számos kiszámíthatatlan változó függvényében. Az alábbiakban szemléltetünk néhány példát, hogy milyen kimenetelekhez vezethet a két megközelítés.

Ne feledje azonban, hogy a múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket.

Credit Suisse (CS)

A Credit Suisse (CS) részvényárfolyama összeomlott az elmúlt években, miközben a válságos bank botrányokkal, veszteségekkel és likviditási problémákkal küzdött. 2013 és 2023 között a bank részvénye több, mint 86%-ot esett. Sőt, a veszteség a 95%-ot is eléri a részvény 2007-es csúcsától számítva.

2021. február 22-étől március 8-áig a CS részvényára 14,45$-ról 12,85$-ra esett.* Tehát azok a befektetők, akik február 22-én 100 CS részvényt vásároltak, 1.445$ értékben,* és megtartották őket, március 8-áig 160$-t veszítettek volna (osztalékokat leszámítva).

A CFD-kkel való kereskedés azonban az áremelkedés kihasználása mellett egy eszköz shortolását (az árának esésére való spekulációt) is lehetővé teszi. Tehát azok a kereskedők, akik ugyanannyi, 1.445$ értékű CS részvényt shortoltak egy CFD-vel, ugyanabban az időszakban, 160$-os nyereséget valósítottak meg (leszámítva a felszámolt díjakat).  

*Forrás: TradingView és Macrotrends adatok, CHF-ről USD-re váltva

Az, hogy a befektetést vagy a kereskedést mellett dönt számos körülménytől függ, mint például a kockázattoleranciája, a céljai, és hogy mennyi pénzt és időt szeretne befektetni. 

Miért kereskedjen?

• Rövid távú nyereségek: A kereskedés magas nyereségeket hozhat rövid időn belül, főként magas volatilitású piacokon és tőkeáttétel alkalmazásával. Ez vonzó lehet a magas kockázattűrő képességű kereskedők számára. Felhívjuk figyelmét, hogy a kereskedés magas kockázattal jár és hirtelen veszteségeket is eredményezhet, ráadásul a tőkeáttétel a nyereségeket és a veszteségeket is növeli.
• Ellenügylet: Egyes derivatívákkal, mint például a CFD-kkel a kereskedők short pozíciókat is nyithatnak, amelyek fedezetként szolgálhatnak az ugyanazon az eszközön nyitott long pozíciókkal szemben.
• Rugalmasság: A technológiai fejlődés korában a kereskedés bárhonnan végezhető, ahol elérhető internetkapcsolat, ami nagyobb rugalmasságot kínál.

Miért fektessen be?

• Hosszabb távú: A befektetők inkább hosszú távú lehetőségek után kutatnak, ugyanis a befektetések értéke idővel emelkedhet, bár a veszteség kockázata ebben az esetben is fennáll. Ez azt jelenti, hogy nem kell aggódnia a rövid távú ingadozások miatt, mint a rövid távon való CFD kereskedés esetében.  

• Birtoklás: Amikor egy részvénybe fektet részvényessé válik, és részesedése lesz az adott cégben, szavazati joggal kiegészítve. Ez nem elérhető a derivatívákkal való kereskedés esetében. 

• Passzív jövedelem: Egyes befektetéstípusok, mint például az osztalékfizető részvények passzív jövedelemforrást biztosíthatnak.

A kereskedés és a befektetés is a piacokon való spekulációt foglalják magukba, profitszerzés céljából, azonban az előbbi a rövid távú nyereségekre, az utóbbi pedig a hosszú távú hozamtermelésre összpontosít.

A kereskedés kockázatosabb lehet, főleg tőkeáttétel alkalmazásával, amely a nyereségeket és a veszteségeket is növeli. Emellett nagyobb likviditást igényel, és egyes esetekben nem foglalja magába az adott eszköz birtoklását, mint például a származtatott kereskedésnél, azonban lehetővé teszi a shortolást, ami hasznos lehet a fedezeti stratégiákban. 

A befektetésnél ezzel szemben a befektető birtokolja az adott eszközt, és kisebb likviditást igényelhet az ügyleteket alacsonyabb volumene miatt. A részvényosztalékok továbbá lehetővé teszik a befektetőknek, hogy kiegészítő bevételt valósítsanak meg. A befektetők csak a meglévő eszközeik eladásával vagy fordított ETF-ekkel shortolhatnak. Tőkeáttételes ETF-ek szintén elérhetők a befektetők számára. 

Az, hogy melyik stratégia felel meg jobban az igényeinek különféle tényezőktől függ, mint például a kockázattolerancia, a piacokon szerzett korábbi tapasztalatok és az, hogy kedveli-e a gyors ütemű kereskedést, vagy inkább a befektetés hosszú távú megközelítését részesíti előnyben. 

Mindig gondoskodjon róla, hogy elvégzi a saját kutatását a legfrissebb hírek, elemzések és piaci észrevételek követésével. Ne feledje, hogy a piacok kedvezőtlen irányba is fordulhatnak, és soha ne kereskedjen vagy fektessen be több pénzt, mint amennyit megengedhet elveszíteni.