Érzelmek a kereskedésben: átfogó útmutató

Megérteni, hogy milyen hatással vannak az érzelmek a kereskedési döntéseire az egyik legfontosabb lecke, amit egy kereskedő megtanulhat.

Olvasson tovább, és fedezze fel, hogy milyen hatással lehetnek az érzelmek (mint például a félelem és a kapzsiság) a kereskedésére, és hogyan kezelheti ezeket az érzelmeket, hogy megalapozottabb döntéseket hozhasson.

Érzelmek a kereskedésben

Hogyan befolyásolják az érzelmek a kereskedést?

A kereskedés olykor igen érzelemdús tevékenység. Időnként könnyű olyan érzelmek irányítása alá esni, mint például az izgalom, a félelem és a kapzsiság – amelyek közül bármelyik negatív hatással lehet a döntéshozási képességére. 

Íme néhány következmény, amelyek előfordulhatnak, ha a kereskedési döntéseit az érzelmeire alapozza, objektív piacelemzés helyett.

• Kognitív elfogultság: a túlzott magabiztosság és kockázatvállalás, és ezek ellentéte, az önbizalomhiány és a bizonytalanság csupán néhány azon kognitív elfogultságok közül, amelyeket érzelemalapú kereskedés válthat ki.

• Impulzív döntéshozás: ez lehet a fegyelemhiány vagy mulasztás következménye, és időnként a kereskedőknek jelentős veszteségeket okozhat. 

• Veszteségkerülés: ez arra ösztönözheti a kereskedőket, hogy a rövid távú veszteségekre összpontosítanak és teljesen elhanyagolják a kereskedést. 

Gyakori érzelmek a kereskedésben

Bár minden kereskedő érzelmi spektruma egyedi, létezik 14 gyakori érzelem, amelyek gyakran jelen vannak a kereskedés során. Ezek érkezhetnek ciklusokban, izgalomtól és eufóriától kezdve, félelmen és pánikon át egészen a reménytelenségig és depresszióig.

Vessünk egy pillantást kicsit közelebbről a kereskedés során előforduló legfontosabb érzelmekre. 

• Eufória: ha a fokozott izgalmat egy nyereséges ügylet vagy nyerő széria váltsa ki, az eltorzíthatja az ítélőképességét a lehetséges nyereségekről. Ilyen állapotban elbízhatja magát, és a túlzott önbizalom által kiváltott elfogultság áldozatává válthat, ha nagyobb kockázatot vállal, mint amekkorát általában szokott.

• Félelem: a kereskedés során a váratlan piaci volatilitás félelmet válthat ki. A félelem hatása alatt megtörténhet, hogy a döntéseit objektív elemzés helyett nyugtalanító gondolatokra alapozza. Ez pánik által előidézett eladáshoz vezethet, amikor túl korán lezárja a pozícióit, vagy egyetlen pozíciót sem nyit meg. 

• Reménytelenség: ezt kiválthatja egy komolyabb veszteség vagy egy veszteségsorozat. Ebben az állapotban előfordulhat, hogy a kudarcaira összpontosít és elveszíti az önbizalmát, és sokkal hajlamosabb lehet a veszteségkerülő elfogultságra, vagy teljesen felhagyhat a kereskedéssel.  

Hogyan kezelhetjük érzelmeinket a kereskedés során

Nem létezik egyetemes szabály a kereskedés során előforduló érzelmek kezelésére, hiszen minden ember egyedi. Azonban tehet lépéséket annak érdekében, hogy megértse és csökkentse a negatív hatásokat, amiket az érzelemalapú kereskedési döntések válthatnak ki.

• Gyakorolja a tudatosságot: a tudatosság gyakorlása segíthet, hogy jobban tudatában legyen a gondolatainak és érzelmeinek. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy racionális döntések alapján kereskedjen, az érzelmei helyett.

• Próbáljon naplót vezetni: a kereskedési döntéseinek, stratégiáinak és érzelmi állapotának dokumentálása segíthet javítani a teljesítményén, mintákat felismerni és orvosolni az érzelemalapú elfogultságokat.

• Próbálja ki az önbátorítást: ha a negatív gondolatokat tudatosan konstruktív és megerősítő kijelentésekkel váltsa le, az segíthet növelni az önbizalmát, megőrizni a hidegvérét és csökkenteni az érzelmi elfogultságok hatását a döntéshozására.

• Tartson szüneteket: talán egyszerűnek hangzik, azonban a szünetek segíthetnek újrakalibrálni a koncentrációját, és új szemszögből szemlélni hogyan teljesítenek az ügyletei a piaci események közepette.

• Kérjen segítséget: az ötletek és tapasztalatok egymás közötti megosztása és a stratégiák megtárgyalása kereskedőtársaival segíthet növelni az érzelmi ellenálló képességét.

A félelem és kapzsiság index

Mi az a részvénypiaci félelem és kapzsiság index?

A félelem és kapzsiság index azon az alapelven működik, hogy a részvények a félelem hatására általában csökkennek, míg a kapzsiság hatására emelkednek.

Az indexet a CNN Business hozta létre 2012-ben, hogy nyomon kövesse az amerikai részvénypiacon uralkodó hangulatot.

A részvénypiac különféle aspektusainak felmérésével, mint például a volatilitás, a momentum és a biztonságos eszközök iránti kereslet, a félelem és kapzsiság index hasznos betekintést nyújthat a befektetői hangulatba és a részvények valós aktuális értékébe.

Hogyan számítják ki a félelem és kapzsiság indexet?

A részvénypiaci félelem és kapzsiság index hét különálló piaci indikátort elemez, amelyek közül mindegyik egységesített és az értékük 0 és 100 között mozog. Ezután kiszámítják az említett értékek átlagát, hogy meghatározzák a félelem és kapzsiság index pontszámot.

• Részvényárfolyam momentum: ez az indikátor az S&P 500 (US 500) teljesítményét méri a 125 napos mozgóátlagával szemben.

• Részvényárfolyam erősség: ennek meghatározásához a csúcsot vagy mélypontot elérő New York-i Értéktőzsdén (NYSE) jegyzett részvények számát hasonlítják össze.

• Részvényárfolyam kiterjedés: ez az indikátor az NYSE-n jegyzett emelkedő és csökkenő részvények kereskedési forgalmának elemzését foglalja magába.

• Eladási és vételi opciók: az opciós ügyletek eladási/vételi arányát méri, összehasonlítva az eladási opciók és a vételi opciók kereskedési forgalmát.

• Piaci volatilitás: a CBOE volatilitás index a piac volatilitásának és a befektetők félelmének mérésére szolgál.

• Biztonságos eszközök kereslete: a részvények teljesítményét méri a kötvényekkel szemben, ugyanis a bizonytalan időszakokban a befektetők általában kötvényekbe fektetnek.

• Bóvlikötvények iránti kereslet: a befektetési minősítésű kötvények és a magas hozamú (bóvlikötvények) hozamai közötti különbség felmérésével méri a bóvlikötvények iránti keresletet.

Hogyan kell leolvasni a félelem és kapzsiság indexet

A részvénypiaci félelem és kapzsiság index értéke 0 és 100 között mozog, amelyek közül:

• a 0 extrém félelmet jelent

• az 50 semleges hangulatra utal

• a 100 extrém kapzsiságot jelöl

Az extrém félelem általában arra utal, hogy a befektetők pesszimisták, és talán túladott eszközökkel rendelkeznek. Ezzel szemben az extrém kapzsiság túlvett piacra utalhat. 

Mivel ellentétes indexről van szó, ha a félelem és kapzsiság index extrém félelem vagy kapzsiság szinteken mutat, az közeledő trendfordulást jelezhet. Az ilyen szintek arra utalhatnak, hogy a piac hamarosan eléri a fordulópontját, és irányváltás lehet a látóhatáron. 

Azonban más indikátorokhoz hasonlóan az ellentétes indikátorok sem bombabiztosak. A piaci viszonyok elemzése során fontos egyéb tényezőket is figyelembe vennie, mielőtt elkezdene kereskedni.

Milyen hatással van a félelem és kapzsiság index a kereskedési döntésekre?

A kereskedők használhatják a félelem és kapzsiság indexet, hogy betekintést nyerjenek a piaci hangulatba, ami befolyásolhatja a döntéshozásukat. Emellett a félelem és kapzsiság index történelmi adatai betekintést nyújthatnak, hogy a múltban az extrém szintek hogyan befolyásolták a piacokat. 2020 márciusában például az index extrém félelmet jelzett, és egészen 8-ra esett vissza, miközben a világ a Covid-19 járvány ellen küzdött.

Betekintést kapni arról, hogy a piacot félelem (ami vásárlási lehetőségekre utal) vagy kapzsiság (ami túlvett körülményeket jelez és óvatosságra int) uralja, segíthet a kereskedőknek megérteni a piaci hangulatot és pontosabban előrelátni az eszközök árfolyamainak esetleges irányváltását. 

A részvénypiaci félelem és kapzsiság index továbbá segíthet a kereskedőknek nyomon követni saját érzelmeiket és elfogultságukat, egy külső és objektív nézőpontot kínálva a piaci hangulatról. Az index követésével a kereskedők betekintést nyerhetnek a befektetőközösség gondolkodásmódjába, valamint beazonosíthatják, hogy az uralkodó érzelmeket félelem vagy kapzsiság váltja-e ki, majd ezeket az információkat használhatják a saját elfogultságaik ellensúlyozására. 

Például amikor a félelem és kapzsiság index extrém kapzsiságot mutat, a kereskedők óvatosabbá válhatnak, hogy ne essenek a túlértékelt eszközök áldozatául. Másrészről a félelemmel teli időszakokban az index felhívhatja a kereskedők figyelmét, hogy maradjanak higgadtak, és keressenek lehetséges vásárlási lehetőségeket, amikor a piacok túlzottan borúlátóak.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a félelem és kapzsiság indexet nem javasolt egyedülálló mutatóként használni a döntések meghozásakor; inkább ajánlott más technikai és fundamentális elemzőeszközökkel együtt használni.

A félelem és kapzsiság indexet befolyásoló tényezők

A részvénypiaci félelem és kapzsiság indexre számos különféle tényező lehet hatással, mint például:

• Részvénypiaci trendek: a félelem és kapzsiság indexet különféle részvénypiac ingadozások befolyásolhatják, mint például az árfolyam momentuma, kiterjedése és volatilitása. Például egy bikapiac alatt az index valószínűleg magasabb szintű kapzsiságot mutat, míg a medvepiacok általában a félelem felé terelik az indexet. 

• Gazdasági mutatók: az olyan adatok, mint például a GDP növekedési ráták, foglalkoztatási adatok, infláció és fogyasztói bizalom segíthetnek a gazdaság állapotának felmérésében. A pozitív értékek általában optimista piaci hangulatot idéznek elő, ami az indexet a kapzsiság felé tereli. Másrészről viszont a negatív értékek pesszimizmust válthatnak ki, ami félelmet kelthet a piacokon. 

• Globális politikai viszonyok: az olyan események, mint például a választások, kereskedelmi háborúk és geopolitikai feszültségek bizonytalanná tehetik a piacokat, befolyásolva a befektetői hangulatot. Stabil piacviszonyok időszakában az index nagyobb eséllyel kapzsiságot mutat, míg a bizonytalanság félelmet válthat ki. 

• Piaci hangulat: A pozitív hírek és pénzügyi jelentések általában javítják a piaci hangulatot és az indexet a kapzsiság felé terelik, míg a negatív hírek és kiábrándító eredmények félelmet válthatnak ki a befektetők körében. 

Egyéb tényezők is hatással lehetnek a részvénypiaci félelem és kapzsiság indexre, a befektetői pszichológiától és csordaszellemtől kezdve a történelmi piaci mintákig és a szezonalitásig. 

Hogyan kell használni a félelem és kapzsiság indexet a kereskedésben

Az, hogy milyen módon használják a kereskedők a félelem és kapzsiság indexet, a kereskedési stratégiájuktól függ. Íme néhány a leggyakoribb megközelítések közül.

Trendek felismerésére

A trendkövetők használhatják a félelem és kapzsiság indexet az uralkodó piaci trend beazonosítására. Ezt megtehetik például: 

• Mozgóátlagokkal kiegészítve. Az egyik módja a trendek felismerésére az index segítségével nem más, mint a mozgóátlagokkal való összevetése. Az emelkedő mozgóátlag kapzsiság felé vezető trendet jelezhet, míg a csökkenő mozgóátlag kialakulófélben lévő félelemről árulkodhat. A két indikátor összevetésével a kereskedők megerősíthetik vagy megcáfolhatják a felvetéseiket az uralkodó piaci trendről. 

• Hangulatváltások felismerésére. Az index hirtelen változásainak figyelemmel követése segíthet a kereskedőknek beazonosítani a piaci hangulat változásait. Az index váratlan váltása extrém félelemről extrém kapzsiságra például piacfordulásra utalhat. Másrészről pedig a kapzsiság csökkenése és a félelem növekedése esetleges visszaesésre vagy korrekcióra utalhat.

• Divergenciaelemzés. A kereskedők összehasonlíthatják a félelem és kapzsiság indexet más részvénypiaci indexekkel, mint például az US 500 vagy a Germany 40, divergenciák felkutatása érdekében. Például ha a piac új csúcsokat dönt, miközben az index a félelem felé halad, az arról árulkodhat, hogy a kereskedők nem bíznak a fellendülésben, és visszaesés várható. 

Be- és kilépési pontok időzítése

Amikor az index extrém félelmet mutat, az arra utalhat, hogy a részvények túladottak vagy alulértékeltek, miközben a befektetők pánikszerűen eladják a birtokukban lévő részvényeket. Ez medvepiacról bikapiacra való váltás közeledtét jelezheti. Másrészről viszont amikor az index extrém félelmet mutat, az a piac túlvettségére és trendfordulásra utalhat, bikapiacról medvepiac irányába.

A kereskedők használhatják ezt az információt az ügyleteik be- és kilépési pontjainak meghatározására. Fontos megjegyezni azonban, hogy a félelem és kapzsiság indexet nem javasolt magában használni, ugyanis hamis jelzéseket adhat. A kereskedőknek javasolt egyéb indikátorokat használni, amelyek segíthetnek megerősíteni vagy megcáfolni a piaci jelzéseket.  

Kockázatvállalás felmérésére

A kereskedők használhatják a félelem és kapzsiság indexet a teljes piaci kockázat mérlegelésére. Például amikor az index magas szintű félelmet mutat, az arra utalhat, hogy a piaci résztvevők kockázatkerülők és pesszimisták a jövővel kapcsolatban, ezért a piaci hangulat is inkább kockázatkerülő. Ilyen esetekben a kereskedőknek javasolt konzervatívabb megközelítést alkalmazni, fokozott figyelmet fordítani a kockázatkezelésre és inkább "mentsvár" eszközökbe vagy defenzív ágazatokba fektetni. 

Másrészről pedig a magas szintű kapzsiság kockázatvállaló hangulatra utalhat. Ez arról árulkodhat, hogy a piaci szereplők túlzottan optimisták, és talán figyelmen kívül hagyják a potenciális kockázatokat. Ilyen esetekben a kereskedőknek óvatosnak kell lenniük, és felkészülni az esetleges korrekciókra vagy trendfordulásokra.

Gyakran ismételt kérdések