Érzelmek a kereskedésben: átfogó útmutató

Megérteni, hogy milyen hatással vannak az érzelmek a kereskedési döntéseire az egyik legfontosabb lecke, amit egy kereskedő megtanulhat.

Olvasson tovább, és fedezze fel, hogy milyen hatással lehetnek az érzelmek (mint például a félelem és a kapzsiság) a kereskedésére, és hogyan kezelheti ezeket az érzelmeket, hogy megalapozottabb döntéseket hozhasson.

Érzelmek a kereskedésben

Hogyan befolyásolják az érzelmek a kereskedést?

A kereskedés olykor igen érzelemdús tevékenység. Időnként könnyű olyan érzelmek irányítása alá esni, mint például az izgalom, a félelem és a kapzsiság – amelyek közül bármelyik negatív hatással lehet a döntéshozási képességére.

Íme néhány következmény, amelyek előfordulhatnak, ha a kereskedési döntéseit az érzelmeire alapozza, objektív piacelemzés helyett.

Kognitív elfogultság: a túlzott magabiztosság és kockázatvállalás, és ezek ellentéte, az önbizalomhiány és a bizonytalanság csupán néhány azon kognitív elfogultságok közül, amelyeket érzelemalapú kereskedés válthat ki.
Impulzív döntéshozás: ez lehet a fegyelemhiány vagy mulasztás következménye, és időnként a kereskedőknek jelentős veszteségeket okozhat.
Veszteségkerülés: ez arra ösztönözheti a kereskedőket, hogy a rövid távú veszteségekre összpontosítanak és teljesen elhanyagolják a kereskedést.

Gyakori érzelmek a kereskedésben

Bár minden kereskedő érzelmi spektruma egyedi, létezik 14 gyakori érzelem, amelyek gyakran jelen vannak a kereskedés során. Ezek érkezhetnek ciklusokban, izgalomtól és eufóriától kezdve, félelmen és pánikon át egészen a reménytelenségig és depresszióig.

Vessünk egy pillantást kicsit közelebbről a kereskedés során előforduló legfontosabb érzelmekre.

Eufória: ha a fokozott izgalmat egy nyereséges ügylet vagy nyerő széria váltsa ki, az eltorzíthatja az ítélőképességét a lehetséges nyereségekről. Ilyen állapotban elbízhatja magát, és a túlzott önbizalom által kiváltott elfogultság áldozatává válthat, ha nagyobb kockázatot vállal, mint amekkorát általában szokott.
Félelem: a kereskedés során a váratlan piaci volatilitás félelmet válthat ki. A félelem hatása alatt megtörténhet, hogy a döntéseit objektív elemzés helyett nyugtalanító gondolatokra alapozza. Ez pánik által előidézett eladáshoz vezethet, amikor túl korán lezárja a pozícióit, vagy egyetlen pozíciót sem nyit meg.
Reménytelenség: ezt kiválthatja egy komolyabb veszteség vagy egy veszteségsorozat. Ebben az állapotban előfordulhat, hogy a kudarcaira összpontosít és elveszíti az önbizalmát, és sokkal hajlamosabb lehet a veszteségkerülő elfogultságra, vagy teljesen felhagyhat a kereskedéssel.

Hogyan kezelhetjük érzelmeinket a kereskedés során

Nem létezik egyetemes szabály a kereskedés során előforduló érzelmek kezelésére, hiszen minden ember egyedi. Azonban tehet lépéséket annak érdekében, hogy megértse és csökkentse a negatív hatásokat, amiket az érzelemalapú kereskedési döntések válthatnak ki.

Gyakorolja a tudatosságot: a tudatosság gyakorlása segíthet, hogy jobban tudatában legyen a gondolatainak és érzelmeinek. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy racionális döntések alapján kereskedjen, az érzelmei helyett.
Próbáljon naplót vezetni: a kereskedési döntéseinek, stratégiáinak és érzelmi állapotának dokumentálása segíthet javítani a teljesítményén, mintákat felismerni és orvosolni az érzelemalapú elfogultságokat.
Próbálja ki az önbátorítást: ha a negatív gondolatokat tudatosan konstruktív és megerősítő kijelentésekkel váltsa le, az segíthet növelni az önbizalmát, megőrizni a hidegvérét és csökkenteni az érzelmi elfogultságok hatását a döntéshozására.
Tartson szüneteket: talán egyszerűnek hangzik, azonban a szünetek segíthetnek újrakalibrálni a koncentrációját, és új szemszögből szemlélni hogyan teljesítenek az ügyletei a piaci események közepette.
Kérjen segítséget: az ötletek és tapasztalatok egymás közötti megosztása és a stratégiák megtárgyalása kereskedőtársaival segíthet növelni az érzelmi ellenálló képességét.

A félelem és kapzsiság index

Mi az a részvénypiaci félelem és kapzsiság index?

A félelem és kapzsiság index azon az alapelven működik, hogy a részvények a félelem hatására általában csökkennek, míg a kapzsiság hatására emelkednek.

Az indexet a CNN Business hozta létre 2012-ben, hogy nyomon kövesse az amerikai részvénypiacon uralkodó hangulatot.

A részvénypiac különféle aspektusainak felmérésével, mint például a volatilitás, a momentum és a biztonságos eszközök iránti kereslet, a félelem és kapzsiság index hasznos betekintést nyújthat a befektetői hangulatba és a részvények valós aktuális értékébe.

Hogyan számítják ki a félelem és kapzsiság indexet?

A részvénypiaci félelem és kapzsiság index hét különálló piaci indikátort elemez, amelyek közül mindegyik egységesített és az értékük 0 és 100 között mozog. Ezután kiszámítják az említett értékek átlagát, hogy meghatározzák a félelem és kapzsiság index pontszámot.

Részvényárfolyam momentum: ez az indikátor az S&P 500 (US 500) teljesítményét méri a 125 napos mozgóátlagával szemben.
Részvényárfolyam erősség: ennek meghatározásához a csúcsot vagy mélypontot elérő New York-i Értéktőzsdén (NYSE) jegyzett részvények számát hasonlítják össze.
Részvényárfolyam kiterjedés: ez az indikátor az NYSE-n jegyzett emelkedő és csökkenő részvények kereskedési forgalmának elemzését foglalja magába.
Eladási és vételi opciók: az opciós ügyletek eladási/vételi arányát méri, összehasonlítva az eladási opciók és a vételi opciók kereskedési forgalmát.
Piaci volatilitás: a CBOE volatilitás index a piac volatilitásának és a befektetők félelmének mérésére szolgál.
Biztonságos eszközök kereslete: a részvények teljesítményét méri a kötvényekkel szemben, ugyanis a bizonytalan időszakokban a befektetők általában kötvényekbe fektetnek.
Bóvlikötvények iránti kereslet: a befektetési minősítésű kötvények és a magas hozamú (bóvlikötvények) hozamai közötti különbség felmérésével méri a bóvlikötvények iránti keresletet.

Hogyan kell leolvasni a félelem és kapzsiság indexet

A részvénypiaci félelem és kapzsiság index értéke 0 és 100 között mozog, amelyek közül:

a 0 extrém félelmet jelent
az 50 semleges hangulatra utal
a 100 extrém kapzsiságot jelöl

Az extrém félelem általában arra utal, hogy a befektetők pesszimisták, és talán túladott eszközökkel rendelkeznek. Ezzel szemben az extrém kapzsiság túlvett piacra utalhat.

Mivel ellentétes indexről van szó, ha a félelem és kapzsiság index extrém félelem vagy kapzsiság szinteken mutat, az közeledő trendfordulást jelezhet. Az ilyen szintek arra utalhatnak, hogy a piac hamarosan eléri a fordulópontját, és irányváltás lehet a látóhatáron.

Azonban más indikátorokhoz hasonlóan az ellentétes indikátorok sem bombabiztosak. A piaci viszonyok elemzése során fontos egyéb tényezőket is figyelembe vennie, mielőtt elkezdene kereskedni.

A félelem és kapzsiság index történelmi adatai szerint 2020 márciusában a járvány által kiváltott piaci összeomlás idején extrém félelem uralkodott.

Milyen hatással van a félelem és kapzsiság index a kereskedési döntésekre?

A kereskedők használhatják a félelem és kapzsiság indexet, hogy betekintést nyerjenek a piaci hangulatba, ami befolyásolhatja a döntéshozásukat. Emellett a félelem és kapzsiság index történelmi adatai betekintést nyújthatnak, hogy a múltban az extrém szintek hogyan befolyásolták a piacokat. 2020 márciusában például az index extrém félelmet jelzett, és egészen 8-ra esett vissza, miközben a világ a Covid-19 járvány ellen küzdött.

Betekintést kapni arról, hogy a piacot félelem (ami vásárlási lehetőségekre utal) vagy kapzsiság (ami túlvett körülményeket jelez és óvatosságra int) uralja, segíthet a kereskedőknek megérteni a piaci hangulatot és pontosabban előrelátni az eszközök árfolyamainak esetleges irányváltását.

A részvénypiaci félelem és kapzsiság index továbbá segíthet a kereskedőknek nyomon követni saját érzelmeiket és elfogultságukat, egy külső és objektív nézőpontot kínálva a piaci hangulatról. Az index követésével a kereskedők betekintést nyerhetnek a befektetőközösség gondolkodásmódjába, valamint beazonosíthatják, hogy az uralkodó érzelmeket félelem vagy kapzsiság váltja-e ki, majd ezeket az információkat használhatják a saját elfogultságaik ellensúlyozására.

Például amikor a félelem és kapzsiság index extrém kapzsiságot mutat, a kereskedők óvatosabbá válhatnak, hogy ne essenek a túlértékelt eszközök áldozatául. Másrészről a félelemmel teli időszakokban az index felhívhatja a kereskedők figyelmét, hogy maradjanak higgadtak, és keressenek lehetséges vásárlási lehetőségeket, amikor a piacok túlzottan borúlátóak.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a félelem és kapzsiság indexet nem javasolt egyedülálló mutatóként használni a döntések meghozásakor; inkább ajánlott más technikai és fundamentális elemzőeszközökkel együtt használni.

A félelem és kapzsiság indexet befolyásoló tényezők

A részvénypiaci félelem és kapzsiság indexre számos különféle tényező lehet hatással, mint például:

Részvénypiaci trendek: a félelem és kapzsiság indexet különféle részvénypiac ingadozások befolyásolhatják, mint például az árfolyam momentuma, kiterjedése és volatilitása. Például egy bikapiac alatt az index valószínűleg magasabb szintű kapzsiságot mutat, míg a medvepiacok általában a félelem felé terelik az indexet.
Gazdasági mutatók: az olyan adatok, mint például a GDP növekedési ráták, foglalkoztatási adatok, infláció és fogyasztói bizalom segíthetnek a gazdaság állapotának felmérésében. A pozitív értékek általában optimista piaci hangulatot idéznek elő, ami az indexet a kapzsiság felé tereli. Másrészről viszont a negatív értékek pesszimizmust válthatnak ki, ami félelmet kelthet a piacokon.
Globális politikai viszonyok: az olyan események, mint például a választások, kereskedelmi háborúk és geopolitikai feszültségek bizonytalanná tehetik a piacokat, befolyásolva a befektetői hangulatot. Stabil piacviszonyok időszakában az index nagyobb eséllyel kapzsiságot mutat, míg a bizonytalanság félelmet válthat ki.
Piaci hangulat: A pozitív hírek és pénzügyi jelentések általában javítják a piaci hangulatot és az indexet a kapzsiság felé terelik, míg a negatív hírek és kiábrándító eredmények félelmet válthatnak ki a befektetők körében.

Egyéb tényezők is hatással lehetnek a részvénypiaci félelem és kapzsiság indexre, a befektetői pszichológiától és csordaszellemtől kezdve a történelmi piaci mintákig és a szezonalitásig.

Hogyan kell használni a félelem és kapzsiság indexet a kereskedésben

Az, hogy milyen módon használják a kereskedők a félelem és kapzsiság indexet, a kereskedési stratégiájuktól függ. Íme néhány a leggyakoribb megközelítések közül.

Trendek felismerésére

A trendkövetők használhatják a félelem és kapzsiság indexet az uralkodó piaci trend beazonosítására. Ezt megtehetik például:

Mozgóátlagokkal kiegészítve. Az egyik módja a trendek felismerésére az index segítségével nem más, mint a mozgóátlagokkal való összevetése. Az emelkedő mozgóátlag kapzsiság felé vezető trendet jelezhet, míg a csökkenő mozgóátlag kialakulófélben lévő félelemről árulkodhat. A két indikátor összevetésével a kereskedők megerősíthetik vagy megcáfolhatják a felvetéseiket az uralkodó piaci trendről.
Hangulatváltások felismerésére. Az index hirtelen változásainak figyelemmel követése segíthet a kereskedőknek beazonosítani a piaci hangulat változásait. Az index váratlan váltása extrém félelemről extrém kapzsiságra például piacfordulásra utalhat. Másrészről pedig a kapzsiság csökkenése és a félelem növekedése esetleges visszaesésre vagy korrekcióra utalhat.
Divergenciaelemzés. A kereskedők összehasonlíthatják a félelem és kapzsiság indexet más részvénypiaci indexekkel, mint például az US 500 vagy a Germany 40, divergenciák felkutatása érdekében. Például ha a piac új csúcsokat dönt, miközben az index a félelem felé halad, az arról árulkodhat, hogy a kereskedők nem bíznak a fellendülésben, és visszaesés várható.

Be- és kilépési pontok időzítése

Amikor az index extrém félelmet mutat, az arra utalhat, hogy a részvények túladottak vagy alulértékeltek, miközben a befektetők pánikszerűen eladják a birtokukban lévő részvényeket. Ez medvepiacról bikapiacra való váltás közeledtét jelezheti. Másrészről viszont amikor az index extrém félelmet mutat, az a piac túlvettségére és trendfordulásra utalhat, bikapiacról medvepiac irányába.

A kereskedők használhatják ezt az információt az ügyleteik be- és kilépési pontjainak meghatározására. Fontos megjegyezni azonban, hogy a félelem és kapzsiság indexet nem javasolt magában használni, ugyanis hamis jelzéseket adhat. A kereskedőknek javasolt egyéb indikátorokat használni, amelyek segíthetnek megerősíteni vagy megcáfolni a piaci jelzéseket.

Kockázatvállalás felmérésére

A kereskedők használhatják a félelem és kapzsiság indexet a teljes piaci kockázat mérlegelésére. Például amikor az index magas szintű félelmet mutat, az arra utalhat, hogy a piaci résztvevők kockázatkerülők és pesszimisták a jövővel kapcsolatban, ezért a piaci hangulat is inkább kockázatkerülő. Ilyen esetekben a kereskedőknek javasolt konzervatívabb megközelítést alkalmazni, fokozott figyelmet fordítani a kockázatkezelésre és inkább "mentsvár" eszközökbe vagy defenzív ágazatokba fektetni.

Másrészről pedig a magas szintű kapzsiság kockázatvállaló hangulatra utalhat. Ez arról árulkodhat, hogy a piaci szereplők túlzottan optimisták, és talán figyelmen kívül hagyják a potenciális kockázatokat. Ilyen esetekben a kereskedőknek óvatosnak kell lenniük, és felkészülni az esetleges korrekciókra vagy trendfordulásokra.

Szeretne többet tudni a kereskedési pszichológiáról?

Vessen egy pillantás egyéb átfogó útmutatóinkra.

Kereskedésre gyakorolt hatások

Tudja meg, hogyan befolyásolhatja kereskedési döntéseit a diszpozíciós hatás és a dotációs hatás.

Tudjon meg többet a hatásokról a kereskedésben

Téveszmék a kereskedésben

Tudja meg, hogyan ismerheti fel a forró kéz téveszmét és a szerencsejátékos téveszmét kereskedés során.

Tudjon meg többet a téveszmékről a kereskedésben

Torzítások a kereskedésben

Nézze meg, hogyan befolyásolhatják a piacokon való mozgását a különböző torzítások, például a lehorgonyzás, a megerősítési torzítás és a hasonlósági torzítás.

Tudjon meg többet a torzításokról a kereskedésben

Gyakran ismételt kérdések

Miért befolyásolják az érzelmek a kereskedését?

Az érzelmek jelentősége a kereskedésben abban rejlik, hogy komoly hatással lehetnek a kereskedők képességére, hogy megfontolt és racionális döntéseket hozzanak. Az érzelmek elhomályosíthatják az ítélőképességet, torzíthatják az észrevételeket és elfogultságokhoz vezethetnek, amelyek végül rosszabb döntéseket eredményeznek. Az érzelmek felismerése és kezelése ebből kifolyólag kulcsfontosságú az objektív perspektíva megőrzése érdekében, ami elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez a pénzügyi piacokon.

Melyek a leggyakoribb érzelmek a kereskedők körében?

A kereskedők számos különféle érzelmet tapasztalhatnak kereskedés során, mint például az eufória, ami túlzott önbizalomhoz és kockázatvállaláshoz vezet; félelem, ami a rövid távú veszteségekre való összpontosítást és pánikszerű eladási hullámokat, vagy bizonytalanság miatt tétlenséget okozhat; vagy reménytelenség, ami a kudarcokra való koncentrálást válthatja ki a kereskedőknél, aminek eredményeként hajlamosabbak lehetnek a veszteségkerülő elfogultságra, vagy teljesen felhagyhatnak a kereskedéssel.

Hogyan tudom kezelni az érzelmeimet a kereskedés során?

Vezessen egy kereskedési naplót, használjon kockázatkezelő eszközöket és tartson szüneteket. Mindez segíthet nyomon követni és hatékonyan kezelni az érzelmeit a kereskedés során.

Mi az a félelem és kapzsiság index?

A félelem és kapzsiság index egy hangulatmérő olyan kereskedők számára, akik próbálják megérteni milyen érzelmi tényezők vannak hatással a részvénypiacra. Az értéke 0 (extrém félelem) és 100 (extrém kapzsiság) között mozog, az 50 pedig semleges zónának számít. Tágabb értelemben használható a befektetői hangulat felmérésére, a részvénypiacon látott kockázatvállaló és kockázatkerülő viselkedések mérlegelésével.

Mi befolyásolja a félelem és kapzsiság indexet?

A részvénypiaci félelem és kapzsiság indexet befolyásoló tényezők között megemlítendők a részvénypiaci trendek, a gazdasági indikátorok, a globális politikai viszonyok és a piaci hangulat.

Hogyan tudom használni a félelem és kapzsiság indexet?

A kereskedők használhatják a félelem és kapzsiság indexet a trendek felismerésére, a be- és kilépési pontok időzítésére és a piaci szereplők kockázatvállalási hajlandóságának felmérésére.

Mi a különbség a félelem és kapzsiság index és a VIX között?

A félelem és kapzsiság index a teljes piaci hangulatot méri, félelem és kapzsiság között váltakozva a részvénypiac viselkedése alapján. A VIX ezzel szemben kifejezetten a várható piaci volatilitást méri. A félelem és kapzsiság index szélesebb képet ad a hangulatról, míg a VIX a várható volatilitásra összpontosít.

Mi a különbség a félelem és kapzsiság index és az S&P 500 között?

A félelem és kapzsiság index egy piaci hangulat indikátor, ami a befektetők érzelmeit méri, míg az S&P 500 egy részvénypiaci index, amely az amerikai értéktőzsdén jegyzett 500 legnagyobb cég teljesítményét követi.

Milyen hatással van a félelem és kapzsiság a kereskedési döntésekre?

A félelem hirtelen döntéseket vagy tétlenséget okozhat, míg a kapzsiság túlzott kockázatvállalást válthat ki a piacokon.

Milyen stratégiák segíthetnek a kereskedés során kialakult félelem kezelésében?

Megfontolt stop-loss* megbízások beállítása, a befektetések diverzifikációja és egy jól kidolgozott kereskedési stratégia segíthet csökkenteni a túlzott félelmet a kereskedés során. Azonban fontos megjegyezni, hogy a félelem esetenként indokolt lehet a kereskedés során, hiszen természetes reakció a fennálló kockázatokra, és arra ösztönzi a kereskedőt, hogy óvatosan járjon el és megfontolt döntéseket hozzon a tőkéje védelme érdekében.

*Nem minden stop-loss megbízás garantált.