Hogyan kerüljük el a diszpozíciós hatást és a dotációs hatást a kereskedés során

Bárhol is járjon a kereskedési útján, a "hatások" jobb megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy objektív lépéseket tegyen a piacokon. 

A "hatások" olyan pszichológiai és viselkedési jelenségek leírására szolgálnak, amelyek befolyásolhatják döntési folyamatait a kereskedés során. 

Olvasson tovább, hogy megtudja, hogyan befolyásolhatja két elterjedt hatás – a diszpozíciós hatás és a dotációs hatás – a kereskedési tevékenységét, és hogyan kerülheti el őket.

Mit jelentenek a "hatások" a kereskedésben?

A kereskedésben a "hatások" olyan pszichológiai és viselkedési tendenciákra utalnak, amelyek befolyásolhatják a kereskedők döntéshozási folyamatait. Ezek a hatások, amelyek gyakran kognitív torzításokban és érzelmi reakciókban gyökereznek, döntő szerepet játszhatnak a pénzügyi piacok mozgásának alakításában. 

Ilyen hatás például a "diszpozíciós hatás", amikor a kereskedők a veszteségek realizálásától való félelem miatt túl sokáig tartják a vesztes pozíciókat, vagy a "túlzott magabiztosság", amikor a kereskedők túlbecsülik saját képességeiket és túl nagy kockázatot vállalnak. 

Ezeknek a hatásoknak a felismerése és megértése kritikus fontosságú a kereskedők számára ahhoz, hogy megalapozottabb és objektívebb döntéseket tudjanak hozni az emberi pszichológiának a kereskedési magatartásra gyakorolt alapvető hatásaival szembesülve.

A diszpozíciós hatás

A diszpozíciós hatás jelentése

A diszpozíciós hatás az a tendencia, amikor a kereskedők hajlamosak túl gyorsan lezárni a nyereséges pozíciókat, miközben túl sokáig tartják nyitva a veszteséges pozíciókat.

A diszpozíciós hatás által érintett kereskedők gyakran hoznak olyan döntéseket, amelyek érzelmi reakciókon alapulnak, és nem a piaci feltételek objektív, racionális elemzésén. 

Miért következik be a diszpozíciós hatás?

A diszpozíciós hatás hátterében gyakran a megbánás elkerülésének és az önbecsülés megőrzésének vágya húzódik meg. Pszichológiai szempontból a diszpozíciós hatás két kulcsfontosságú tényezővel magyarázható. 

• Veszteségkerülés. Ez arra a hajlamra utal, hogy az egyének jobban érzik a veszteség fájdalmát, mint a nyereség örömét. Emiatt a kereskedők vonakodnak kiszállni a vesztes pozíciókból, mert félnek a veszteség realizálásával járó megbánástól és negatív érzelmektől. 

• Kognitív disszonancia. Ez akkor következik be, ha az egyének egymásnak ellentmondó meggyőződéseket vagy attitűdöket vallanak. Előfordulhat, hogy egy kereskedő azt hiszi, hogy egy adott részvény jól fog teljesíteni, de ehelyett veszteséget szenved el. Ez kellemetlen érzést vált ki, és a kereskedő megtarthatja a vesztes pozíciót, hogy csökkentse ezt a kognitív disszonanciát. 

Hogyan befolyásolhatja a diszpozíciós hatás a kereskedést?

A diszpozíciós hatásnak számos lehetséges következménye lehet. 

Ezek egyike lehet az alacsonyabb hozam. Ha a kereskedők túl sokáig tartják a veszteséges pozíciókat, és túl gyorsan adják el a nyereséges pozíciókat, előfordulhat, hogy nem tudják teljes mértékben realizálni a nyereséget.  

Íme néhány további lehetséges következménye a diszpozíciós hatásnak a kereskedőkre nézve.

• Csökkentett diverzifikáció. A diszpozíciós hatás a portfólió diverzifikálásának elmulasztásához vezethet. A veszteséges pozíciókhoz való ragaszkodás korlátozhatja Önt abban, hogy más pozíciókat vegyen fel, amelyek nagyobb diverzifikációt és kockázatkezelési előnyöket biztosíthatnának.

• Megnövekedett kockázat. Azzal, hogy nem diverzifikálja portfólióját, és megtartja a veszteséges eszközöket, növelheti az általános kockázatot. Ez különösen problematikus lehet a volatilis piacokon, ahol a veszteségek gyorsan felhalmozódhatnak.

• Érzelmi stressz. A diszpozíciós hatás fokozhatja az érzelmi stresszt is. A vesztes pozíciók megtartása a megbánás és a szorongás érzését keltheti, míg a nyertes pozíciók túl gyors eladása a potenciális elszalasztott lehetőségek miatti csalódottság érzését válthatja ki.

Példa a diszpozíciós hatásra

Íme egy példa a diszpozíciós hatásra a gyakorlatban. 

Tegyük fel, hogy nyaralást szeretne tervezni. Átnézi a portfólióját, hogy eldöntse, hogyan finanszírozza utazási terveit, és két különböző vállalat részvényeinek eladására szűkíti a kört. Az A vállalat részvényei magasabbra emelkedtek, mint amikor megvásárolta őket, a B vállalat részvényei pedig csökkentek. 

Bármelyik vállalat részvényeinek eladása elegendő pénzt biztosítana a nyaraláshoz. Úgy dönt, hogy eladja az A vállalat részvényeit, annak ellenére, hogy annak értéke nőtt, és megtartja a csökkenő értékű B vállalat részvényeit. Ennek eredményeképpen a B vállalattal továbbra is veszteségeket szenved el.

Hogyan kerülhető el a diszpozíciós hatás

Más kockázatkezelési stratégiákhoz hasonlóan számos stratégiát alkalmazhat a diszpozíciós hatás elkerülésére.

Először is, kitűzhet olyan kereskedési célokat, amelyek összhangban vannak a pénzügyi céljaival. Ez segíthet abban, hogy hosszú távon összpontosítson, és elkerülje a rövid távú piaci ingadozásokon vagy érzelmeken alapuló impulzív döntéseket. 

Kidolgozhat egy fegyelmezett tervet is, amelyben felvázolja kereskedési stratégiáját, beleértve az eszközök kiválasztását, a diverzifikációt és a kockázatkezelést. Ragaszkodjon a tervéhez – még a piaci volatilitás időszakaiban is –, így elkerülheti, hogy érzelmi alapon nyisson vagy zárjon pozíciókat. Átfogó útmutatónkban tudhat meg többet a kereskedési stratégiákról.

A portfólió teljesítményének nyomon követése és a pozíciók rendszeres felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangban legyenek a céljaival, szintén segít elkerülni az érzelmeken alapuló kereskedési döntéseket. Így idejekorán felismerheti a potenciális vészjelzőket, és elvégezheti a szükséges kiigazításokat.

Egy másik tényező, amivel érdemes tisztában lennie, az a túlzott magabiztosság torzítás, ami arra késztetheti a kereskedőket, hogy azt higgyék, képesek megjósolni a piacot vagy jobb kereskedési döntéseket hozni másoknál. Kerülje el, hogy túlzott magabiztosság áldozata legyen, alapos kutatással és szükség esetén pénzügyi szakemberek tanácsának kikérésével. Emellett érdemes lehet kipróbálni egy demó kereskedési fiókot is, hogy valódi pénz kockáztatása nélkül gyakorolhassa a kereskedést és fejleszthesse kereskedési stratégiáit.

A dotációs hatás

A dotációs hatás meghatározása

A dotációs hatás egyfajta érzelmi torzítás, amely arra készteti az embereket, hogy valamit, ami a tulajdonukban van, nagyobb értékűnek tekintsenek, mint amennyit valójában ér. 

A hatás gyakran olyan tárgyakra vonatkozik, amelyek érzelmi vagy szimbolikus jelentőséggel bírnak a tulajdonosuk számára, ami arra készteti őket, hogy nagyobb értéket tulajdonítsanak az adott tárgynak, mint akkor, ha nem lenne a tulajdonukban.

Miért következik be a dotációs hatás?

Érvelhetünk úgy, hogy a dotációs hatás a veszteségkerülés mellékterméke. Sokak számára a veszteségtől való félelem erősebb lehet, mint a nyereség csábító ereje. Ennek eredményeképpen megpróbálhatják elkerülni a veszteséget azzal, hogy a dolgokat úgy hagyják, ahogy vannak. Ez azt eredményezi, hogy felértékelődik a status quo, legyen szó vagyontárgyakról vagy eszközökről. 

Az emberek hajlamosak alábecsülni az ügyletek haszonáldozati költségeit is, és nem gondolnak az ügyletek nem pénzbeli elemeire. Ez oda vezethet, hogy túl nagy pénzbeli értéket tulajdonítanak egy tárgynak, különösen, ha az a sajátjuk.

Hogyan befolyásolhatja a dotációs hatás a kereskedést?

A dotációs hatás jelentősen befolyásolhatja a kereskedők döntéseit azáltal, hogy kihatással van az eszközeik értékének megítélésére. A kereskedők vételi vagy eladási hajlandósága viszont érzelmi kötődésen alapulhat, szemben az objektív piaci elemzéssel.

A dotációs hatás felismerése és megértése létfontosságú, ha objektíven akarja felmérni, hogy mikor kell kiigazítania portfólióját, ahelyett, hogy döntéseit az érzelmeire alapozná.

Példák a dotációs hatásra

Egy példa a mindennapi életben tapasztalható dotációs hatásra, amikor az emberek olyan dolgokat vásárolnak meg, amelyekre nincs szükségük. A dotációs hatás meghatározó része a pszichológiai tulajdonlás fogalma. Ha például valaki ingyenes próbaverziót kínál fel Önnek, pszichológiai szinten úgy érezheti, hogy a termék már a tulajdonában van, ezért pénzt fog rá költeni, még akkor is, ha valójában nincs rá szüksége. 

Egy példa a dotációs hatásra a kereskedésben, amikor a kereskedők túlértékelik meglévő eszközeiket a piac aktuális értékeléséhez képest. Ez a túlértékelés szuboptimális kereskedési döntésekhez vezethet, például ahhoz, hogy a kereskedő vonakodik eladni eszközeit, még akkor is, ha a piaci körülmények azt sugallják, hogy ez lenne az ésszerű megoldás. 

Ezzel szemben a kereskedők vonakodhatnak új eszközök vásárlásától, mivel jelenlegi eszközeiket értékesebbnek tartják, mint a potenciális alternatívákat.

Hogyan kerülhető el a dotációs hatás

Más kockázatkezelési stratégiákhoz hasonlóan számos taktikát alkalmazhat, amelyekkel elkerülheti vagy csökkentheti a dotációs hatást.

Először is, tartsa szem előtt eszközeinek aktuális piaci értékét. Mindig azt az árat keresse, amiért az eszköze ténylegesen eladható, és ne azt, amiért Ön szeretné, hogy eladható legyen. 

Ha világos elképzelése van arról, hogy mik a céljai, és hogyan akarja őket elérni, az szintén fontos módja annak, hogy elkerülje a dotációs hatást. Ez segíthet összpontosítani és tisztán látni, valamint potenciálisan segíthet megelőzni az egyes ügyletekhez való kötődést.

Emellett egy változatos portfólió is hozzájárulhat ahhoz, hogy ne essen áldozatul a dotációs hatásnak. Ha többféle eszközzel rendelkezünk, az csökkentheti annak valószínűségét, hogy valamelyikhez kötődjünk, vagy túlértékeljük az árát.

Gyakran ismételt kérdések