Átfogó útmutató a kereskedési torzításokról

A kereskedési torzítások azok a pszichológiai tendenciák és irracionális viselkedési formák, amelyek befolyásolhatják a kereskedő szemléletét. Ezek a torzítások rossz döntésekhez vezethetnek, amelyek jelentős hatással lehetnek a kereskedési eredményekre. Az alábbiakban megvizsgáljuk a leggyakoribb torzításokat a kereskedésben. Kitérünk arra, hogy mik ezek, és milyen negatív hatásuk lehet a stratégiáira.

Mi az a lehorgonyzási torzítás?

A lehorgonyzás olyan kognitív torzítás, amely akkor fordul elő, amikor a kereskedő túlzott mértékben támaszkodik egyetlen információra vagy múltbeli tapasztalatra, amikor döntéseket hoz. Egy egyszerűbb meghatározás szerint a lehorgonyzási torzítás az a hajlandóság, amelynek következtében az első benyomások alapján alakítjuk ki további elképzeléseinket.

A lehorgonyzás, más néven lehorgonyzási hatás vagy fokalizmus, a pénzügyi viselkedéstudomány által vizsgált fogalom, amely azt kutatja, hogy az érzelmek és más külső tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági döntéseket.

Példa a lehorgonyzási torzításra

Egy kereskedő CFD-ket vásárol a UK 100 indexre. A kereskedési nap egy bullish (emelkedő) trenddel kezdődött. A kereskedő biztosra veszi, hogy a nap emelkedő tendenciában folytatódik, mivel alapvetően lehorgonyozta magát a nap eleji bullish trendről kapott információkhoz. Amikor a piac a kimerülés egyértelmű jeleit mutatja, még mindig úgy látja, hogy emelkedik.

Mi az a megerősítési torzítás?

A megerősítési torzítás egy olyan kognitív torzítás, amely befolyásolja azt, ahogyan az információkat feldolgozzuk. Először Thuküdidész görög filozófus figyelt fel rá, de a kifejezést Peter Wason angol pszichológus használta először az 1960-as években. 

Ekkoriban a kísérletek azt mutatták, hogy az emberek elfogultak az olyan információkkal szemben, amelyek megerősítik a meglévő meggyőződéseiket. A későbbiekben a kutatások ezt a jelenséget úgy keretezték újra, mint a hipotézisek egyoldalú tesztelésére való hajlamosságot, amely egyféle kimenetelre összpontosít, és figyelmen kívül hagyja a többit.

Példa a megerősítési torzításra

Egy kereskedő hosszú Tesla pozíciót tart. A Tesla gyártási kihívásairól és a megnövekedett konkurenciáról szóló hírek ellenére a kereskedő úgy dönt, hogy inkább Elon Musk optimista tweetjére összpontosít, az egyik korábbi tweetje alapján, amely hatással volt az árfolyam emelkedésére.

Mi az a hasonlósági torzítás?

A hasonlósági torzítás olyan kognitív torzítás, amely arra készteti az embereket, hogy a számukra ismerős információkat vagy elemeket részesítsék előnyben. 

A kereskedésben ez úgy nyilvánulhat meg, hogy a kereskedők nagyobb valószínűséggel hoznak kereskedési döntéseket saját tapasztalataik alapján, ahelyett, hogy objektíven értékelnék a helyzetet. Hasonlósági torzítás lehet például az, hogy csak olyan cégek részvényeivel kereskedik, amelyeknek székhelye az Ön országában van, amelyek az Ön számára ismerős ágazatokban tevékenykednek, vagy amelyek világszerte ismertek.

Példa a hasonlósági torzításra

Egy brit kereskedő részvényportfóliója teljes egészében brit részvényekből áll, mivel aránytalanul magas a kitettsége az ezekkel kapcsolatos híreknek. Ez azt eredményezheti, hogy a kereskedő lemarad a potenciálisan jövedelmezőbb régiókra, például a feltörekvő piacokra történő diverzifikáció előnyeiről.

Mi az a csordaszellem?

A csordaszellem az a mentális torzítás, amelynek nyomán az emberek azzal a ténnyel indokolnak meg egy cselekvést, hogy sokan mások is ugyanígy cselekszenek. A kereskedési pszichológiában ez megnyilvánulhat úgy, hogy egy eszközzel csak azért kereskednek, mert azt más kereskedők népszerű terméknek tartják, ami akár buborékok kialakulásához is vezethet. 

A csordaszellem pánikszerű vásárláshoz (vagy eladáshoz) is vezethet, ha egyre több embert látunk, akik ezt teszik. 

A torzítás abból az elképzelésből ered, hogy a tömeg követése elvezet a kívánt eredményekhez, mivel a nagy számok biztonságot nyújtanak. De ez ennél sokkal mélyebben gyökerezik; senki sem dönt tudatosan úgy, hogy követi a csordát, ez egyszerűen belénk van kódolva.

Példa a csordaszellemre

Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején a dotcom buborék idején sokan kétségbeesetten kezdtek el befektetni az amerikai internetes technológiai cégekbe, függetlenül a cégek alapvető mutatóitól. Ennek hatására a technológiai részvények árai drámaian megugrottak, majd később beomlottak.

Mi az a visszatekintési torzítás?

A visszatekintési torzítás az a tendencia, hogy visszatekintve egy olyan eseményre, amelyet nem lehetett előre látni, azt gondoljuk, hogy a kimenetel könnyen kiszámítható volt. Utólagos elfogultságként vagy "végig tudtam" effektusként is ismerik. Mindenféle helyzetben előfordul, a sporteseményektől kezdve a választásokon át az időjárásig, és hatással lehet a kereskedési pszichológiára is.

A kereskedésben rengeteg előrejelzést veszünk figyelembe a piac alakulásával kapcsolatban, hogy milyen eszközökbe fektessünk be, milyen származtatott termékekkel kereskedjünk, stb. Egy kereskedő több száz döntést hozhat rövid idő alatt. Ha ezek közül csak néhány lesz pontos, akkor elképzelhető, hogy a visszatekintési effektus miatt képzeletbeli kereskedőnk azt fogja hinni, hogy egyfajta Midaszi érintéssel rendelkezik, holott valójában meglehetősen alacsony a találati aránya.

Példa a visszatekintési torzításra

Egy tapasztalatlan kereskedő az első néhány kereskedése során pénzre tesz szert. Lehet, hogy jó információkkal rendelkezett, vagy szerencséje volt, vagy ténylegesen ügyes volt. A kereskedő azonban nem érti, hogy a piac miért mozgott úgy, ahogy. 

Bármi is volt a korai siker valódi oka, úgy gondolja, hogy a szerencséje elkerülhetetlen volt, ami ahhoz vezet, hogy felesleges kockázatokat vállal, ami pedig azt jelenti, hogy elkezdhet pénzt veszíteni.

Mi az a negativitás torzítás?

Az negativitási torzítás egyszerűen meghatározva egy olyan kognitív torzítás, amely akkor fordul elő, amikor a kereskedő emlékszik a negatív kereskedési eredményekre, és túlságosan összpontosít rájuk, engedve, hogy az érzelmei– például a félelem és a szorongás – diktálják a jövőbeli döntéseit.  

A negativitási torzítás a pénzügyi viselkedéstudomány által vizsgált fogalom, amely azt kutatja, hogy az érzelmek és más külső tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági döntéseket.

Példa a negativitási torzításra

A múltban egy kereskedő hosszú CFD pozíciót nyitott Apple részvényekre. Számos tényező következtében veszteséget könyvelt el. Ennek eredményeképpen túlságosan leragad a keletkezett veszteségen, ami ahhoz vezet, hogy a piaci trendek és elemzés helyett a félelem és irracionális feltételezések alapján hoz döntéseket. Így még akkor is, ha a piaci feltételek javulnak, a kereskedő nem hajlandó újra kereskedni.

Mi az a túlzott magabiztosság torzítás?

A túlzott magabiztosság torzítás az a tendencia, hogy valaki túlbecsüli saját képességeit és tudását, ami túlzott magabiztossághoz vezet a döntéshozásban. A túlzott magabiztosság a pénzügyekben káros lehet a kereskedők számára, mivel hibákhoz vezethet, amelyek pedig veszteségeket okozhatnak számukra.

Példa a túlzott magabiztosságra

Egy példa a túlzott magabiztosságra a kereskedésben az, amikor a kereskedő úgy véli, hogy egy eszköz továbbra is számára előnyösen fog mozogni, annak ellenére, hogy negatív hírek vagy jelzések érkeznek. 

Tegyük fel, hogy egy kereskedő egyszer nyereséget realizált, amikor long pozíciót vett fel Amazon CFD-ken. Úgy érzi, hogy a árfolyam valószínűleg tovább fog emelkedni, ami arra ösztönzi, hogy túl sokáig tartsa a pozíciót. Ennek következtében, amikor az ármozgás iránya változik, jelentős veszteségeket szenved el.

Mi az a közelmúlt torzítás?

A közelmúlt torzítás az, amikor csak az eszközök közelmúltbeli teljesítményére vagy a legfrissebb eredményekre összpontosít, függetlenül attól, hogy azok sikeresek-e vagy sem. Más szóval, ez a torzítás a kereskedő azon hajlama, hogy a legfrissebb ármozgásokat, híreket vagy információkat vegye figyelembe, és figyelmen kívül hagyja azt, ami a múltban korábban történt.

Példa a közelmúlt torzításra

Egy tapasztalatlan kereskedő úgy dönt, hogy elkezd részvényekkel kereskedni. Némi kutatás után három céget azonosít, amelyekkel szívesen kereskedne. Ha megvizsgáljuk az elmúlt 10 év adatait, azt látjuk, hogy a cégek éves átlagos hozama 20%, 30% illetve 50% volt.

Intuitív választás lehet az a cég, amely az elmúlt évtizedben 50%-os hozamot ért el. A kereskedő azonban úgy dönt, hogy elkerüli ezt a céget, mivel megtudja, hogy a csoport egyik befektetője nemrégiben pénzt fektetett egy olyan cégbe, amely végül csődbe ment. 

Annak ellenére, hogy semmilyen kapcsolat nem állt fenn a csődbe ment vállalat és az 50%-os hozamú cég között, a kereskedő fejében negatív kapcsolat alakult ki, ami befolyásolta döntését.

Mi az önattribúciós torzítás?

Az önattribúciós torzítás, más néven önérdek torzítás egy olyan kognitív torzítás a kereskedésben, amely akkor fordul elő, amikor egy személy a pozitív eredményeket saját képességeinek tulajdonítja, de a veszteségekért az irányításán kívül eső tényezőket, például a balszerencsét okolja.

Az önérdek torzítás a kereskedésben túlzott magabiztossághoz és kockázatvállaláshoz vezethet, mivel a kereskedők túlbecsülhetik saját képességeiket, amikor nyerő szériában vannak, és fordítva, nem ismerik el saját hibáikat, amikor veszítenek.

Példa az önattribúciós torzításra

Néhány példa az önattribúciós torzításra a kereskedésben: túlzott elismerést tulajdonít magának a sikerekért, külső tényezőket hibáztat a veszteségekért, túlságosan magabiztosan viselkedik, figyelmen kívül hagyja a múltbeli hibákat. Ez a torzítás ésszerűtlen kockázatvállaláshoz, a tanulságok figyelmen kívül hagyásához, visszatekintési vagy megerősítési torzításhoz, pontatlan önértékeléshez és a rövid távú eredmények túlhangsúlyozásához vezethet.

Mi az a túlélési torzítás?

A pénzügyekben a túlélési torzítás az a tendencia, hogy a "túlélő" részvényeket tekintsük az általános teljesítmény pontos reprezentációjának, miközben figyelmen kívül hagyjuk azokat a részvényeket, amelyek gyenge teljesítmény vagy más tényezők miatt megbuktak vagy kikerültek a piacról. Ez ahhoz vezethet, hogy a kereskedők téves döntéseket hoznak.

Példa a túlélési torzításra

2020-ban Michael Harris kereskedő és szoftverfejlesztő vizsgálta a túlélési torzítás hatását a keresztmetszeti lendületre, és a Price Action Lab blogon írt róla.

Vizsgálatában Harris egy trendkövető stratégiát tesztelt két különböző árfolyam-mintán, az egyik minta tartalmazott törölt részvényeket, a másik pedig nem, így a túlélési torzítás példájaként szolgált.

A kísérletet a Dow Jones index (US Wall Street 30) és az S&P 500 (US 500) részvényein végezte el. A túlélési torzítással készült portfólió figyelmen kívül hagyása mindkét esetben jelentősen jobban teljesített, amiből Harris ezt a következtetést vonta le:

"A túlélési torzítás figyelmen kívül hagyása rendkívül félrevezető eredményekhez vezethet. Sok esetben, amikor a túlélési és egyéb torzításokat összeadjuk, a tényleges eredmények véletlenszerűnek bizonyulnak."

Mi az a veszteségkerülési torzítás?

A veszteségkerülés egy kognitív torzítás, amely arra utal, hogy az egyének hajlamosak több negatív érzelmet és pszichés szorongást átélni, amikor elveszítenek valamit, szemben a pozitív érzelmekkel, amelyeket akkor éreznek, amikor nyernek valamit. A kereskedésben a veszteségelkerülési torzítás egyszerű definíciója szerint ez az a tendencia, amikor a veszteségek elkerülésére összpontosítunk, ahelyett, hogy azzal egyenértékű nyereségek megszerzésére törekednénk.

Példa a veszteségkerülési torzításra

Egy kereskedő hosszú pozíciót tart Meta CFD-ken. A részvény zuhanni kezd. A veszteségkerülés miatt a kereskedő túlzottan ragaszkodik egy vesztes pozícióhoz. Annak ellenére, hogy a piac egyértelmű jeleit mutatja egy elhúzódó csökkenő tendencia kezdetének, nem hajlandó csökkenteni a veszteségeket a pozíció lezárásával, és úgy dönt, hogy nyitva tartja, amíg a pozíció talpra nem áll. A részvény azonban tovább esik, és a kereskedő még nagyobb veszteséget szenved el. Ezt a magatartást gyakran nevezik "elsüllyedt költség tévhitnek".

Hogyan lehet minimalizálni a torzításokat a kereskedésben

Bármilyen torzításról is legyen szó, lépéseket tehet annak érdekében, hogy minimalizálja a hatásukat. Tartsa szem előtt a következő intézkedéseket, hogy objektívebben, kevesebb érzelemmel és félrevezető adattal kereskedjen. 

• Törekedjen változatos információk begyűjtésére: keressen többféle információforrást, ahelyett, hogy kizárólag egy adott adatpontra vagy hírre hagyatkozna. Ez segíthet abban, hogy teljesebb és pontosabb képet kapjon a kereskedésben rejlő lehetőségekről. Tudjon meg többet a piacokról és arról, hogy milyen módon lehet kereskedni rajtuk piaci útmutatóink segítségével. 

• Vezessen be kereskedési szabályokat: állítson fel szigorú kereskedési szabályokat, amelyek segíthetnek elkerülni az impulzív vagy irracionális döntéseket. Meghatározhatja például a portfóliójának azt a maximális százalékos arányát, amelyet egy-egy eszközre fordíthat.

• Diverzifikálja portfólióját: érdemes diverzifikálnia portfólióját többfajta eszközzel, mivel ez segíthet elkerülni, hogy túlságosan kötődjön egy adott pozícióhoz.

• Tartsa kordában az érzelmeit: legyen fegyelmezett. A kereskedés erős érzelmi töltetű tevékenység lehet, különösen olyankor, amikor a váratlan piaci hírek nagy volatilitást eredményeznek.

• Használjon szisztematikus megközelítést: alkalmazzon egy szisztematikus megközelítést a kereskedésében, hogy csökkenteni tudja az érzelmi torzítások általános hatásait. A megközelítés magában foglalhatja a kereskedési kritériumok világos rendszerének kidolgozását és betartását, ahelyett, hogy intuíciójára vagy szubjektív megítélésére hagyatkozna.

• Vezessen kereskedési naplót: egy kereskedési napló segíthet nyomon követni a döntési folyamatokat, a nyereségeket és veszteségeket, hogy azonosítani tudja a teljesítménybeli hibáit, és elemezni tudja, hogy volt-e valamilyen lehorgonyzási torzítás.

Akkor is szüksége lesz egy szilárd stratégiára, ha kereskedési tevékenysége a lehetőségekhez mérten mentes a torzításoktól. Tudjon meg többet a kereskedési stratégiákról itt. Nem áll készen az élő piacokra? Gyakoroljon kockázatmentesen egy próbafiókkal.