Mozgóátlag

Bővítse kereskedési tapasztalatait mozgóátlagokkal. Fedezze fel, hogyan használhatja a különböző típusokat és stratégiákat arra, hogy beazonosítsa a trendeket, a támasz és ellenállás szinteket és még egyebeket.

A mozgóátlagos kereskedési stratégia egy széles körben használt technikai elemzési módszer, amely egy értékpapír árfolyamának mozgóátlagát (MA) használja a potenciális piaci trendek azonosítására. A mozgóátlag egy értékpapír átlagárát számítja ki egy meghatározott időszak alatt. Az áringadozások kiegyenlítésével segíthet a kereskedőknek felismerni a mögöttes trendeket és felmérni az általános piaci hangulatot.

A mozgóátlag egy sokoldalú és könnyen testre szabható technikai indikátor, amely lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy különböző típusok és időtartományok közül választva egy személyre szabott mozgóátlag stratégiát alakítsanak ki. 

Az 1920-as és 1930-as években a mozgóátlagok népszerű kereskedési eszközként váltak ismertté, részben Richard Schabacker és Robert Rhea munkájának köszönhetően, akik bevezették a trendkövetés fogalmát. 

A megközelítés lényege, hogy a kereskedők a mozgóátlagok segítségével azonosítják és követik a trendeket, és így kihasználhatják a tartós ármozgásokat.

Hogyan kereskedjünk mozgóátlag használatával

Az alábbiakban néhány módszert olvashat arról, hogy hogyan használhatja a mozgóátlag indikátort kereskedési tapasztalatainak bővítésére. 

• A megfelelő időtartomány kiválasztása 

A mozgóátlag a legtöbb kereskedési platformon elérhető, és egy diagramot követő vonalként jelenik meg. Például az alábbi diagramon a 20 napos mozgóátlag kék vonalként jelenik meg, ami a gyertyadiagramot követi.

A kereskedők több időtartomány közül választhatnak, amelyeket „visszatekintési” időszakoknak is neveznek, és amelyek néhány órától több hónapig terjedhetnek. A rövidebb időtartományok érzékenyebbé tehetik a mozgóátlag indikátort az ármozgásokra, míg a hosszabb időtartományok egyenletesebb jelzést adhatnak a mögöttes trendről.

^{*A múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek}

• Trendek beazonosítása 

Amint azt eredeti felhasználása is sugallja, a mozgóátlagokat széles körben használják az árfolyamtrendek beazonosítására. Ha az árfolyam a mozgóátlag fölé emelkedik, az potenciális emelkedő trendet jelez, míg a mozgóátlag alatti ármozgás lehetséges csökkenő trendet jelezhet. Emellett a mozgóátlag meredeksége információt nyújthat a trend lendületéről is.

^{*A múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek}

• A támasz és az ellenállás meghatározása

A mozgóátlagok dinamikus támasz és ellenállás szintekként is szolgálhatnak. Egy emelkedő trendben a mozgóátlag támaszszintként működhet, ahonnan az árak hajlamosak elrugaszkodni és folytatni az emelkedő mozgást. Ezzel szemben egy csökkenő trendben a mozgóátlag ellenállás szintként szolgálhat, ami az árak lefele irányuló pályájának megfordulását eredményezi. 

A mozgóátlagok ezen jellemzője segíthet a kereskedőknek a belépési és kilépési pontok azonosításában, valamint a stop-loss és take-profit megbízások beállításában. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a hagyományos stop-loss megbízások nem védenek a csúszástól. Garantált stop-loss is használható, de ennek díja van.

^{*A múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek}

A különböző típusú mozgóátlagok használata 

Az évek során különféle típusú mozgóátlagokat fejlesztettek ki a különböző kereskedési stílusok és célok kielégítésére. Például az egyszerű mozgóátlagot (SMA) az 1970-es években J. Welles Wilder Jr. által bevezetett exponenciális mozgóátlag (EMA) követte, amely nagyobb súlyt helyez a közelmúltbeli áradatokra, és így jobban reagál az aktuális piaci viszonyokra. Ezenkívül a súlyozott mozgóátlagot (WMA) is kidolgozták, hogy a számítás során még inkább ki lehessen emelni az egyes időszakokat.

Típustól függően más-más mozgóátlag képletet alkalmazunk.

• Az egyszerű mozgóátlag (Simple Moving Average, SMA) képlete

Az egyszerű mozgóátlag (SMA) a legalapvetőbb és legszélesebb körben használt mozgóátlag típus. Úgy számítják ki, hogy egy adott ár- vagy adatponthalmaz számtani átlagát veszik egy meghatározott időszak alatt. 

Az SMA képlete a következő:

Az SMA egyenlő súlyt ad minden egyes árpontnak, és kisimítja az áringadozásokat, hogy feltárja a mögöttes trendet. Az SMA egyik korlátja azonban az, hogy lassabban reagál a közelmúltbeli árváltozásokra, ezért kevésbé érzékeny a hirtelen piaci mozgásokra.

• Az exponenciális mozgóátlag (Exponential Moving Average, EMA) képlete

Az exponenciális mozgóátlag (EMA) a mozgóátlag indikátorok fejlettebb típusa, amely nagyobb súlyt helyez a közelmúltbeli áradatokra, így jobban reagál az új piaci információkra. 

Az EMA képlete a következő:

Az EMA gyorsabban reagál a közelmúltbeli árváltozásokra, így a kereskedők gyorsabb jelzéseket kapnak a lehetséges trendfordulásokról vagy azok folytatódásáról. A fokozott érzékenység azonban az SMA-hoz képest több hamis jelzést is eredményezhet.

• A súlyozott mozgóátlag (Weighted moving average, WMA) képlete

A súlyozott mozgóátlag (WMA) különböző súlyokat rendel az egyes árpontokhoz. Az EMA-hoz hasonlóan jellemzően nagyobb hangsúlyt fektet a közelmúltbeli adatokra, azonban az átlag kiszámításának módjában és az adatpontok súlyozásában különbözik tőle.

A WMA képlete a következő:

Ellentétben az SMA-val, amely minden adatponthoz azonos súlyt rendel, és az EMA-val, amely exponenciális simító képletet használ, a WMA úgy számítja ki az átlagot, hogy minden egyes árpontot megszoroz egy súlytényezővel, amelynek értéke az adatok elavulásával csökken. 

Ezáltal a WMA gyorsabban reagál az árváltozásokra, mint az SMA, és testreszabhatóbb súlyozási rendszerrel dolgozik, mint az EMA. Az EMA-hoz hasonlóan azonban a WMA fokozott érzékenysége több hamis jelzést eredményezhet.

A mozgóátlag-keresztezési stratégia azon az elven alapul, hogy amikor két különböző periódus mozgóátlaga keresztezi egymást, az potenciális változást jelez a piaci trendben.

A keresztezés akkor következik be, amikor egy rövid távú mozgóátlag keresztezi a hosszú távú mozgóátlagot. A rövid távú mozgóátlag érzékenyebb a közelmúltbeli árváltozásokra, míg a hosszú távú mozgóátlag kevésbé érzékeny, és egyenletesebb képet ad az árfolyamtrendről. Ha ezek metszik egymást, az a piaci hangulat változását jelezheti, és arra utalhat, hogy a trend megfordul vagy felgyorsul.

A mozgóátlagok keresztezésének két fő típusa van: bullish keresztezés és bearish keresztezés. Minden keresztezési típus más-más piaci forgatókönyvet jelez.

Bullish keresztezés

A bullish keresztezés akkor következik be, amikor a rövid távú mozgóátlag felülről keresztezi a hosszú távú mozgóátlagot. Ez az esemény azt jelzi, hogy a közelmúltbeli árfolyammozgás erősebb, mint a múltbeli trend, ami azt jelezheti, hogy a piac bullish fázisba lép. 

A kereskedők jellemzően vételi jelzésként értelmezik a bullish keresztezést, ami arra ösztönzi őket, hogy hosszú pozícióba lépjenek, vagy egy meglévő pozíciót bővítsenek. A bullish keresztezések különböző típusú mozgóátlagokkal, például egyszerű, exponenciális vagy súlyozott mozgóátlagokkal is előfordulhatnak a kereskedő preferenciájától és stratégiájától függően.

^{*A múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek}

Bearish keresztezés

A bearish kereszteződés akkor történik, amikor a rövid távú mozgóátlag alulról keresztezi a hosszú távú mozgóátlagot. Ebben a forgatókönyvben a közelmúltbeli árfolyammozgás gyengébb, mint a múltbeli trend, ami valószínűleg egy csökkenő piaci fázist jelez. 

A kereskedők általában eladási jelzésként értelmezik a bearish keresztezést, ami arra utal, hogy kiszállhatnak egy hosszú pozícióból, rövid pozícióba léphetnek, vagy csökkenthetik kitettségüket a piacon. A bullish keresztezésekhez hasonlóan a bearish keresztezések is különböző mozgóátlag típusokat foglalhatnak magukban, beleértve az egyszerű, exponenciális és súlyozott mozgóátlagokat.

^{*A múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek}

A mozgóátlag boríték stratégia három elemből áll: egy központi mozgóátlag vonal, jellemzően egy egyszerű mozgóátlag (SMA), és két párhuzamos vonal, vagy „boríték”, amely a központi vonal felett és alatt helyezkedik el egy rögzített százalékos távolságra. 

Ez a stratégia hasonlóságokat mutat a Bollinger szalagok® indikátorral, bár míg a Bollinger szalagok® esetében az eltérések az árvolatilitáson alapulnak, a borítékok százalékos távolsága a volatilitástól és a kereskedő kockázattűrő képességétől függően állítható. 

Az optimális százalékos távolság meghatározásához a kereskedők megfigyelhetik a történelmi ármozgásokat, hogy azonosítsák az eszköz tipikus ingadozásait.

^{*A múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek}

A gyakorlatban a mozgóátlag borítékok dinamikus támasz és ellenállás szintekként szolgálhatnak, útmutatást nyújtva a kereskedőknek az optimális kereskedési pozíciók meghatározásához. Amikor egy eszköz árfolyama a felső boríték felé mozog vagy áttöri azt, az túlvett állapotot jelezhet. Ezzel szemben, ha az ár közelít az alsó borítékhoz vagy az alá kerül, az túladott állapotot jelezhet.

A mozgóátlag szalag stratégia több mozgóátlagot használ az árfolyamtrendek elemzésére. A szalag mozgóátlagok sorozatából áll, különböző időtartományokkal, jellemzően rövid távú periódusoktól haladva a hosszú távúakig. A cél a mögöttes trend erősségének és irányának átfogó vizuális ábrázolása.

A mozgóátlag stratégia alkalmazásához a kereskedők egy sor mozgóátlagot, például egyszerű mozgóátlagokat (SMA) vagy exponenciális mozgóátlagokat (EMA) rajzolnak fel az árfolyamgrafikonra. Az időtartományok kiválasztása a kereskedő preferenciáitól és az adott piaci körülményektől függ. Általánosan használt periódusok lehetnek a 10, 20, 30, 50 és 100 naposak, bár a testreszabás célszerűbb lehet az egyedi stratégiákhoz.

^{*A múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek}

A mozgóátlag szalag stratégia lényege a mozgóátlagok egymáshoz való igazodásának és egymástól való távolságának megfigyelése. Ha a mozgóátlagok emelkedő sorrendben (a legrövidebbtől a leghosszabbig) és egyenletes távolságra helyezkednek el, az erős emelkedő tendenciára utalhat. 

Ezzel szemben, ha csökkenő sorrendben (a leghosszabbtól a legrövidebbig) és egyenletes távolságban helyezkednek el, akkor erős csökkenő tendenciát jeleznek. Kereskedési jelzések akkor keletkeznek, amikor a mozgóátlagok konvergálnak, divergálnak, vagy jelentős változást mutatnak a távolságok tekintetében, mivel ezek az események potenciális trendfordulást vagy a trend folytatódását jelezhetik.

Összefoglalva, a mozgóátlag kereskedési stratégia egy népszerű technikai elemzési módszer, amelyet a kereskedők a potenciális piaci trendek azonosítására használnak. Az áringadozások kiegyenlítésével a mozgóátlag segít a kereskedőknek felismerni a mögöttes trendeket és felmérni az általános piaci hangulatot. 

A kereskedők testre szabhatják kereskedési stratégiáikat a megfelelő időtartomány és a mozgóátlag típusának – például SMA, EMA vagy WMA – kiválasztásával. A mozgóátlagok dinamikus támasz és ellenállás szintekként is működhetnek, és a kereskedők használhatják őket a belépési és kilépési pontok azonosítására.

A mozgóátlag kereskedési stratégiákra számos példa létezik, és mindegyik egyedi módon közelíti meg a piaci trendek elemzését. A legfontosabb technikák a keresztezési stratégia, a borítékstratégia és a szalagstratégia.

Ezek megértésével a kereskedők kiválaszthatják a kereskedési stílusuknak és céljaiknak leginkább megfelelőt, és előnyükre fordíthatják a mozgóátlagokat. Azonban, mint minden kereskedési stratégiánál, itt is elengedhetetlen az alapos elemzés, a kockázatkezelési technikák alkalmazása, valamint a piac folyamatos figyelése, hogy szükség esetén kiigazíthassa a megközelítését. A kereskedők dönthetnek úgy is, hogy először egy próbafiók segítségével tesztelik stratégiájukat, mielőtt valódi pénzt kockáztatnának.