Mik azok az indexek?

1. fejezet: Bevezetés

Gyakran hallani a TV híradásokban, illetve a gazdasági lapok hasábjain az értéktőzsde indexekről. Mik is ezek – és miért számítanak?

Hányszor hallotta már, hogy a szakértők az FTSE 100, S&P 500, a Dow Jones Industrial Average, a Hang Seng, DAX, CAC vagy Euronext vagy egyéb indexekre hivatkoztak?

Az ok, amiért ilyen gyakran említik őket az, hogy fontos indikátorként szolgálnak számos esetben. Ezek lehetnek (többek között):

• Értéktőzsdébe vetett bizalom
• Üzletbe vetett bizalom
• Gazdaság állapota
• Részvénybefektetések állapota.

Az alapvető ok, ha meg van a bizalom a piac iránt, a befektetők (mint például a nyugdíjalapok, biztosítótársaságok és privát befektetők) a részvényeket vásárolnak és az értéktőzsde árai emelkednek.

Ha nincs meg a bizalom, az árak csökkennek – mivel a befektetők eladják részvényeiket és megtartják tőkéjüket vagy valami másba fektetik be.

Ez mind igaz – de azért ez egy kicsit leegyszerűsített nézete a indexeknek. A valóságban számos egyéb tényező befolyásolja a részvénypiac viselkedését – például a kamatok változása, a nemzeti költségvetések, a politikai események, kereskedelmi és gazdasági teljesítményekkel kapcsolatos bejelentések, stb. Ezért lehet nehezen megjósolni, hogy melyik irányba is indul el a ‘piac’.

2. fejezet: Hogyan állnak össze az indexek?

Az indexek olyan vállalatok kiválasztásával jönnek létre, amelyek nyilvános kereskedést folytatnak a tőzsdéken.

Például az FTSE 100 a londoni értéktőzsdén jegyzett, a tőke értékét tekintve a 100 legnagyobb vállalatból tevődik össze. Ez egyenlő a kibocsátott részvények és a részvényárak szorzatának összegével.

A legnagyobb vállalatokat ‘blue chip’ vállalatoknak is hívják. Az index kiszámításánál figyelembe kell venni a teljes árváltozást, amely pontszámokban kerül meghatározásra, illetve megjelenik százalékban is.

Más indexek is hasonló elven működnek. Az S&P 500 tartalmazza az 500 legnagyobb vállalatot, amelyeket a new yorki tőzsdén, vagyis a NASDAQ-on jegyeznek. A Dow Jones Industrial Average (‘a Dow’) a 30 legnagyobb vállalatot foglalja magában, ugyanerről az értéktőzsdéről.

Vállalatok kerülnek be és esnek ki az indexekből, ahogy a piacon forgatott tőke mértéke nő vagy csökken. Az indexet adó vállatokat rendszeres időközönként felülvizsgálják, hogy megfelelnek-e az indexben való szereplés feltételeinek. Ne feledje, hogy a londoni értéktőzsde kisebb vállalati indexekkel rendelkezik, mint például az FTSE 250 vagy a FTSE 350 De ezek is hasonló módon kerülnek összeállításra.

3. fejezet: Hogyan fektessünk be?

Amikor a befektetők egy indexbe szeretnének befektetni, akkor egy olyan alapba vásárolhatják be magukat, amely ugyanolyan arányban birtokol részvényeket, mint amilyen arányban azok az indexben megtalálhatók.

A befektetési alapok, beleértve a közösen kezel befektetési alapokat is, kezelik ezt a folyamatot és a befektetők nevében hajtják végre a befektetéseket. Ők gyűjtik össze a részvények után kifizetett osztalékokat is és ők osztják szét a befektetők között (vagy ők fektetik be újra). Ezek a szolgáltatásokért díjakat számolnak fel.

Az indexekbe való befektetés egyre népszerűbb formája az árutőzsdén jegyzett indexkövető alap (ETF) – lásd az Árucikkeket fent. A EFT-k kezelői által felszámított költségek alacsonyabbak, illetve a vásárlás és értékesítés folyamata sokkal gyorsabb és könnyebb.

Számos olyan származtatott termék van, amely ezekből az indexekből ‘származik’ – és az értéktőzsdén ezekre vásárolhat opciós vagy future ügyleteket, mint például az FTSE 100 vagy S&P 500. Ezek alapjában véve olyan eszközök, amelyekkel a indexek ingadozása ellen lehet hedge ügyleteket kötni, vagy arra lehet fogadni, hogy emelkednek vagy csökkennek, függően attól, hogy mit szeretne elérni a befektetésével.