Mi a likviditás?

1. fejezet: Bevezetés

A likviditás egy klasszikus szakzsargon a City-ből és gyakran használják tényleges jelentése nélkül: sokszor hallani embereket, akik arról beszélnek, hogy mennyire “likvid” egy bizonyos befektetés? Vagy mennyire “nem likvid”?

De ugyanakkor ez egy nagyon egyszerű kifejezés. A piaci likviditás arról szól, milyen gyorsan tud kicserélni, eladni vagy viszonteladni egy vagyontárgyat.

2. fejezet: Likvid vagy nem likvid

Tehát, a legegyszerűbben fogalmazva, a készpénz nagyon likvid – a leginkább likvid befektetés, amivel rendelkezhet. Ezzel ellentétben egy ellopott festmény nagyon nem likvid. Ha valaki arra készül, hogy nagyobb összeget fizessen egy lopott Turner-ért vagy Picasso-ért, tudja, hogy nagyon nehéz lesz eladni.

Nem meglepő módon az ingatlan a (leginkább) nem likvid befektetés. A téglák és a habarcs nem cserél gazdát nagyon hamar, mivel egy ingatlan értékesítése során a tulajdonos és az eladó is különböző felmérésket és jogi folyamatokat indítanak, hajtanak végre. Ez nagy utánajárást igényel.

További likvid vagyontárgyak lehetnek:

•   Klasszikus autók

•   Versenylovak

•   Vintázs borok (hm!)

•   Komplex pénzügyi értékpapírok, mint például származtatott termékek

•   Részvények, amely komplex tengeren túli üzletekhez kapcsolódnak

Ezzel szemben nagy valószínűséggel tudja könnyedén és gyorsan értékesíteni a népszerű részvényeket, mint például az Unilever vagy Apple. 

3. fejezet: Mennyire likvid az arany és az ezüst?

Elméletben ezeket az árucikkeket nagyon könnyedén lehet értékesíteni. Azonban az értékesítési spread-ek – a profit, amelyet az ügynök a tranzakcióért elkönyve – gyakran nagyobbak. Nem túl sok befektető birtokolja fizikailag az aranyat vagy az ezüstöt.

Hacsak nem tartozik a szerencsések közé. az értékesítés költségei - a mennyiségi arányok figyelembevétele nélkül - általában magasabbak. A részvények értékesítéséhez képest.

Azt is szem előtt kell tartani, hogy ha a világ részvénypiacai emelkednek, akkor az olyan árucikkek, mint az arany és az ezüst általában esnek. Ilyenkor az arany és az ezüst kevésbé lesz likvid.

4. fejezet: Mennyire számít a likviditás a befektetésekben?

A likviditás nagyon fontos. Röviden tekintsük át a likviditást a befektetésekben vagy részvényekben:

A ‘jó’ likviditást rendszerint a nagy kereskedési volumenek és kicsi spread-ek jellemzik (vagy értékesítési költségek). Vizsgáljuk meg a ‘defenzív’ vagy ‘biztonságos’ részvényeket. A példa kedvéért hívjuk a National Solid Flooring-nak (NSF), a kitalált angol központú vállalatunkat, amely 1950 óta folyamatosan növekszik. Mondjuk, hogy a NSF részvények eladási ára £10 darabonként.

Adott esetben a Bid-Ask ár £10, míg a Bid-Offer ár £9,97. Tehát a bid-offer spread 3p vagy csak 0,29% összességében.

Más részvények lehetnek sokkal inkább likvidek. Legyen a vállalatunk neve National Less Liquid Supplies (NLLS), amely Ázsiában is masszív kereskedést folytat, ezért érzékenyen reagál a áramfolyamváltozásokra. A kereskedés 2003 óta zajlik.

A NLLS Bid-Ask részvényára £1 és a Bid-Offer ára 97p. A bid-offer spread itt is 3p – de összességében a százalékos arány sokkal nagyobb: három százalék.

Ne feledje, hogy a 3%-os költséget tovább növelhetik a brókernek fizetett egyéb költségek – amelyeket befektetőként szintén ki kell fizetnünk. Más szavakkal élve, a likviditás számít… nagyon is!