A részvény egy vállalatban való tulajdonosi hányadot jelent. A vállalatok gyakran kínálnak részvényeket a befektetőknek, hogy tőkét vonjanak be anélkül, hogy eladósodnának. A részvények megvásárlásával a befektetők részesedést szereznek a vállalatban, és részvénytulajdonosokká válnak.
A részvényekkel általában az értéktőzsdéken kereskednek. Részvényesként pénzügyi előnyökben részesülhet osztalék formájában – ezek a vállalat nyereségéből történő kifizetések. Van azonban egy bökkenő: a részvény értéke nem kőbe vésett. Attól függően ingadozik, hogy hogyan teljesít a vállalat, és mennyi a részvény aktuális árfolyama, vagyis a befektetés értéke emelkedhet, de csökkenhet is.
Kétféle részvényt különböztetünk meg: törzsrészvényt és elsőbbségi részvényt.
Gondolja végig, mit jelent Önnek a „részvény” kifejezés (természetesen pénzügyi értelemben). Valószínűleg a törzsrészvényre gondol – ez a legismertebb részvénytípus.
Ha a vállalat, amelybe befektetett, jól teljesít, a törzsrészvény birtoklása lehetőséget ad az osztalékhozamra. Továbbá szavazati joggal is rendelkezik törzsrészvényesként, így beleszólása lehet a vállalat jövőjét érintő döntésekbe.
Fontos azonban, hogy ha a vállalkozás csődbe megy, akkor általában Ön áll a sor végén, amikor a kártalanítás történik.
Az elsőbbségi részvény több néven is ismert. Gyakran nevezik preferált részvénynek vagy hibrid értékpapírnak is. Bár az elsőbbségi részvény szintén tulajdonosi részesedést jelent, működése inkább a részvény és a kötvény közötti átmenetet képviseli.
Többféle elsőbbségi részvény létezik – például kumulált, részesedő (participating) vagy átváltható típusok. Általánosságban elmondható, hogy ezek jellemzően magasabb osztalékkifizetési lehetőséget kínálnak, mint a törzsrészvények, de ritkán biztosítanak szavazati jogot a tulajdonosnak.
A részvényárakat számos tényező befolyásolja, az egyedi vállalati eseményektől kezdve a globális gazdasági környezetig.
Egy vállalat nyereségessége és árbevételének növekedése közvetlenül hatással van arra, hogyan értékelik a befektetők a céget. Ugyanígy a negyedéves és éves jelentések is jelentős ármozgást válthatnak ki attól függően, hogy a vállalat teljesítménye megfelel-e az elvárásoknak.
A befektetők várakozásai és érzései a vállalat jövőbeli kilátásaival kapcsolatban befolyásolhatják a részvény árfolyamát, olykor még akkor is, ha azok eltérnek a vállalat valós pénzügyi mutatóitól. Ennek megfelelően az olyan pozitív hírek, mint egy sikeres termékbevezetés vagy egy kedvező bírósági döntés, emelhetik a részvényárfolyamot, míg a negatív hírek esést idézhetnek elő.
A tágabb gazdasági mutatók szintén fontos szerepet játszanak. A magasabb kamatlábak csökkenthetik a részvényárakat, mivel növelik a vállalatok hitelfelvételi költségeit, és ezáltal a részvények kevésbé vonzóvá válhatnak a kockázatmentes állampapírokhoz képest. A magas infláció csökkentheti a vásárlóerőt, emellett növelheti a vállalatok költségeit is, ami részvényárfolyam-csökkenéshez vezethet.
Az egyes szektorokon belüli trendek – például a technológiai vagy energiaszektorban – szintén felfelé vagy lefelé mozdíthatják az árakat, attól függően, hogy az adott vállalat milyen pozíciót tölt be az iparágban, illetve milyenek a növekedési kilátásai.
A kereskedőknek figyelembe kell venniük az új szabályozásokat és az adópolitikai változásokat is. Ezek jelentős hatással lehetnek a vállalati nyereségre, és ezen keresztül a részvényárfolyamokra is. A szélesebb geopolitikai események, háborúk és természeti katasztrófák szintén befolyásolhatják a befektetői bizalmat és a piaci hangulatot.
További információt a részvényekről és kereskedésükről átfogó útmutatónkban talál.
Áttekintő oldal
Legtöbbször forgalmazott
Legvolatilisabb
Emelkedők
Esők