Mi az a piaci volatilitás és hogyan működik?
Tudja meg mi az a piaci volatilitás, hogyan működik és mi a jelentősége a pénzügyi piacok, kereskedők és a befektetők számára.
Mi az a piaci volatilitás?
A piaci volatilitás a pénzügyi piacokon történő árváltozás mértékére utal, olyan eszközökön, mint a részvények, indexek, árucikkek és devizák. Megmutatja mennyit és milyen gyorsan ingadoznak az eszközök árfolyamai, információt nyújtva a kereskedőknek egy meghatározott eszköz vagy piac kockázati szintjéről.
-
A magasabb volatilitás nagyobb ármozgásokat jelent, rövid időn belül, nagy kilengésekkel bármelyik irányban.
-
Az alacsonyabb volatilitás stabilabb árakat jelent, kisebb ingadozásokkal.
A volatilitás gyakorlatilag egy eszköz áreloszlásának statisztikai mérőszáma, amely segít a kereskedőknek felmérni a lehetséges ármozgásokat a kereskedési stratégiáik összeállítása során.
Hogyan működik a piac volatilitás?
A piaci volatilitás egy eszköz árának változásait méri egy meghatározott időtartományban az alábbi képlet alapján:
Miért fontos a piaci volatilitás?
A piaci volatilitásnak fontos szerepe van a pénzügyi piacokon, hiszen segít a kereskedőknek felmérni a lehetséges kockázatokat, kezelni portfólióikat és alátámasztani a stratégiáikat.
Íme milyen előnyökkel járhat a piaci volatilitás megértése a kereskedők számára:
Kockázatok felmérése – a piaci volatilitás közvetlen kapcsolatban áll a kockázattal. A magasabb volatilitás bizonytalanságra, és egyben magasabb kockázatra utal. Az alacsonyabb volatilitás stabilitásról és alacsonyabb kockázatról árulkodik. A kereskedők gyakran figyelembe veszik a volatilitást, amikor megpróbálják felmérni, hogy egy eszköz összhangban van-e a kockázattoleranciájukkal.
Ellenügylet – a diverzifikáció gyakran változó volatilitású és különböző összefüggésben lévő eszközökön való pozíciónyitást foglal magába, a teljes portfólió kockázatának csökkentése céljából. A különböző eszközök volatilitásának megértése segíthet a kereskedőknek diverzifikált portfóliók összeállításában, amelyek egyensúlyozzák a lehetséges nyereségeket és veszteségeket.
Kereskedési stratégiák alátámasztása – a volatilitás fontos tényező lehet egy kereskedési stratégia összeállítása során. A rövid távú kereskedési stratégiákat, mint például a napon belüli kereskedést alkalmazó kereskedők inkább olyan eszközöket választanak, amelyek a múltban ingadozóbbak voltak, gyors ármozgásokkal. A hosszú távú stratégiák, mint például a pozícióalapú kereskedés kedvelői pedig inkább stabilabb eszközöket választanak.
Piaci hangulat felmérése – a fokozott volatilitás bizonytalanságra vagy félelemre utalhat a piacon, míg az alacsony volatilitás elégedettséget és stabilitást jelenthet. A volatilitási trendek követése segíthet a kereskedőknek előrelátni a piacok elmozdulásait, és ennek megfelelően módosítani a pozícióikat.
Kockázatkezelési stratégiák megtervezése – a fokozott volatilitású időszakok előrejelzésével a kereskedők használhatnak megelőző kockázatkezelő eszközöket, mint például a stop-loss megbízások, vagy módosíthatják a pozícióméretüket a lehetséges kockázatok korlátozása érdekében.
Mi a piaci volatilitás jelentősége a kereskedők számára?
A piaci volatilitás lehetőségeket kínálhat, viszont kockázatokkal is járhat, ezért javasolt a kereskedési stratégiák módosítása a különböző volatilitás szintekkel összhangban.
Magas volatilitás – a nagyobb áringadozások lehetőséget kínálhatnak gyors nyereségekre, ezért az ilyen piacviszonyok ideálisak a rövid távú stratégiákra, mint például a swing kereskedés, amellyel a kereskedők a hirtelen ármozgásokat próbálják kihasználni. Azonban a magasabb volatilitás a kockázatokat is növeli, ezért kulcsfontosságú olyan kockázatkezelő eszközök alkalmazása, mint a stop-loss megbízások és a pozícióméretek módosítása, amelyekkel megelőzhetők a hirtelen veszteségek.
Az alacsony volatilitás stabilabb piacra utal, kisebb ármozgásokkal, ami alkalmas a hosszú távú kereskedési stratégiákra, mint például a pozícióalapú kereskedés. Ez a stabilitás kiszámíthatóbbá teszi a trendeket, és több időt kínál a kereskedőknek a döntéseik meghozására. Az alacsony volatilitású piacokon a kereskedők általában a konzisztenciára és a rendszeres nyereségekre összpontosítanak, a gyors profit helyett. Tudjon meg többet a volatilitásról és egyéb fontos fogalmakról a kereskedés alapjaival foglalkozó útmutatóinkkal.
Hogyan mérik a volatilitást?
A piaci volatilitást statisztikai eszközökkel és technikai indikátorokkal mérik, amelyek kiszámítják egy eszköz áringadozásainak mértékét egy meghatározott időtartományon belül:
-
A standard eltérés egy gyakori módszer a piaci volatilitás mérésére. Kiszámítja meghatározott áradatok eltérését a középértékükhöz viszonyítva. A magasabb standard eltérés nagyobb árszint-variabilitást, és ezzel együtt magasabb volatilitást jelent.
-
A múltbeli volatilitás a korábbi piaci árak alapján határozza meg, hogy egy eszköz árfolyama mennyire volt ingadozó a múltban. Egy eszköz hozamának elemzésével számítják ki egy meghatározott időtartományra, ami információt nyújt a múltbeli piaci magatartásról.
-
A vélelmezett volatilitás az opciós ügyletek árfolyamai alapján van kiszámítva, és a piac várakozásait tükrözi a jövőbeli volatilitással kapcsolatban. Nem jelzi előre az ármozgások irányát, viszont megmutatja a várható változások mértékét.
-
A volatilitás indexek, mint például a VIX (Volatilitás Index) az amerikai részvénypiacra, valós idejű adatokat nyújt a piac várható volatilitásáról az elkövetkező 30 napra. Ezek az indexek a piaci indexek opciós ügyleteinek árai alapján kerülnek kiszámításra, és széles körben alkalmazzák a befektetői hangulat mérőszámaként.
-
A technikai elemzés mutatók fontos kereskedési eszközöknek számítanak, amelyek használhatók a volatilitás mérésére is. Bollinger szalagok, Average True Range (ATR) és parabolikus SAR.
Mi az a részvénypiaci volatilitás index?
A részvénypiaci Volatilitás Index (VIX) a részvénypiac várható volatilitását jelzi az elkövetkező 30 napra. A kiszámítását a Chicagói Opciós Tőzsde (CBOE) végzi, és a VIX értéke számos különböző US 500 index opció vélelmezett volatilitásából származik.
A VIX magas értéke a befektetők fokozott félelmére és várható volatilitásra utal, míg az alacsony VIX viszonylag alacsony volatilitást és stabil piacokat jelent.
Tudjon meg többet a piaci volatilitás indexről a VIX kereskedéséről szóló átfogó útmutatónkból.
Milyen tényezők vannak hatással a piaci volatilitásra?
A piaci volatilitásra hatással vannak a mögöttes eszközök árfolyamainak ingadozásai, amit különféle piaci tényezők befolyásolnak, mint például a fontos gazdasági adatok megjelenése, a makrogazdasági események és egyebek. Íme néhány fontos tényező, amely befolyásolhatja a kínálatot, a keresletet és a volatilitást.
Gazdasági mutatók
A rendszeres gazdasági indikátorok, mint például a GDP növekedés, a kereskedelmi mérleg, az inflációs ráta és a kamatláb döntések jelentős hatással lehetnek a volatilitásra. A várható adatoktól való eltérések gyakran hirtelen ármozgásokat váltanak ki, ugyanis a kereskedők módosítsák a stratégiáikat az új adatok alapján. A kamatláb döntések például jelentős hatással vannak a kötvény- és részvénypiacokra, hiszen a magasabb kamatlábak csökkentik a költekezést és a befektetést, míg az alacsonyabb kamatlábak általában serkentik a keresletet.
Az inflációs adatok szintén kulcsfontosságúak, hiszen az infláció váratlan emelkedésének hatására a piac megpróbál igazodni a jövőbeli árszintekhez és a központi bankok politikájához.
Politika és szabályzásmódosítások
A politikával és a szabályzással kapcsolatos fejlemények, mint például a választások, törvényhozás és geopolitikai feszültségek változtathatnak a piaci hangulaton, és hatással lehetnek a volatilitásra. Például a választások bizonytalanságot válthatnak ki, miközben a kereskedők megpróbálják előrelátni a lehetséges szabályzásmódosításokat. A vállalatokat támogató politika növelheti a bizalmat, míg a kereskedelmi viták és vámok megzavarhatják az ellátási láncokat, befolyásolva az árfolyamokat és fokozva a volatilitást. Az iparág-specifikus szabályzások, például amelyek hatással vannak a technológiára, az egészségügyre vagy az energiaiparra, szintén fokozott volatilitást válthatnak ki az adott szektorokban.
Globális események és válságok
A váratlan globális események, mint például a természeti katasztrófák, járványok és nemzetközi konfliktusok gyakran bizonytalansághoz vezetnek, ami fokozhatja a piac volatilitását. A COVIC-19 járvány például megzavarta a globális ellátási láncokat és lassította a gazdasági tevékenységet, ami világszerte példátlan ingadozásokhoz vezetett. A természeti katasztrófák, mint például a hurrikánok és a földrengések jelentősen befolyásolhatnak egyes szektorokat, főként az árucikk- és energiapiacokon. A nemzetközi konfliktusok szintén áringadozásokat válthatnak ki az olaj és egyéb árucikkek árfolyamaiban a lehetséges ellátási hiányok miatt, ami fokozhatja a volatilitást.
Vállalat-specifikus hírek
A vállalatokat érintő hírek közzététele, mint például a negyedéves bevételi jelentések, egyesülések, felvásárlások és termékbevezetések hatással lehetnek egy adott részvény, szektor vagy a szélesebb értelemben vett piacok volatilitására. A jó bevételi eredmények vagy sikeres termékbemutatások növelhetik a befektetők bizalmát, ami növeli a részvény árfolyamát és optimizmust válthat ki a piacon. Ezzel szemben a váratlanul negatív bevételi jelentések, a szabályozószervek által kiszabott büntetések vagy a sikertelen termékindítások tömeges eladásokat és fokozott piaci volatilitást válthatnak ki, főleg akkor ha a vállalat vezető szerepet tölt be a szektorban.
