Félelem és kapzsiság index: átfogó útmutató
Tudjon meg többet a Capital.com-on a félelem és kapzsiság indexről, a mögötte álló legfontosabb indikátorokról, és tanulja meg hatékonyan kezelni a kereskedés során jelentkező érzelmeit.
Mi az a félelem és kapzsiság index?
A félelem és kapzsiság index egy hangulat indikátor, amely arra lett tervezve, hogy felmérje a pénzügyi piacokat befolyásoló érzelmeket. Az index felméri, hogy a piaci résztvevők döntései félelmen vagy kapzsiságon alapulnak-e, és betekintést nyújt a piaci trendekbe. Bár nem egy kereskedhető eszközről van szó, rendkívül hasznos gazdasági mutatóként szolgálhat a piaci hangulat megértésére.
Az uralkodó érzelmek elemzésével a kereskedők tisztább képet kaphatnak a lehetséges piacmozgásokról és megalapozottabb döntéseket hozhatnak. Léteznek különféle piacokhoz és pénzügyi eszközökhöz igazított félelem és kapzsiság indexek, amelyek tükrözik az egyes szektorok egyéni jellemzőit.
Íme a két leggyakoribb félelem és kapzsiság index:
-
A részvénypiaci félelem és kapzsiság index az amerikai részvénypiacon uralkodó hangulatot méri, és megmutatja hogyan befolyásolhatják a piac viselkedését a kereskedéskor jelentkező érzelmek. A CNN Money (ma már CNN Business) által 2012-ben bevezetett index 0 (extrém félelem) és 100 (extrém kapzsiság) közötti skálán mozog, amelyen az 50 jelenti a semleges hangulatot.
Ez az index segít a kereskedőknek felmérni a piac túl- vagy alulértékeltségét, nagyobb hangsúlyt fektetve az érzelmi reakciókra, a fundamentális tényezők helyett. Emellett betekintést nyújt a tömegpszichológiába, és megmutatja, hogy miként tudják befolyásolni a kollektív érzelmek a piac volatilitását és a kereskedők viselkedését.
-
A kripto félelem és kapzsiság indexet az alternative.me vezette be, amely egy szoftver, app és weboldal alternatívákat kínáló online platform. A részvénypiaci félelem és kapzsiság indexhez hasonlóan ez az index is 0 és 100 között mozog, tükrözve a kriptovaluta piac aktuális hangulatát.
A kripto félelem és kapzsiság index jelenleg csak a bitcoin (BTC) piaci hangulatát méri, bár a weboldal tervei között szerepel az index alkalmazási körének kiterjesztése, és "a közeljövőben különálló indexeket kínálni a nagyobb altcoinokra". Ez azt jelenti, hogy a jövőben a koncepció más kriptovalutákra is alkalmazható lesz, mint például az ethereum (ETH) és a solana (SOL), ami kiterjesztheti az index képességét a piaci hangulat felmérésére különféle digitális eszközök esetében.
Hogyan működik a félelem és kapzsiság index?
A részvénypiaci félelem és kapzsiság index hét kulcsfontosságú piaci indikátor elemzésén alapul, amelyek tükrözik a kereskedők viselkedését az amerikai részvénypiacon. Ezek az indikátorok olyan tényezőket mérnek, mint például a piaci volatilitás, a részvényárfolyam erőssége és a mentsvár eszközök iránti kereslet, így mindegyikük a piaci hangulat egy különálló elemét képviseli. Az indikátorok egyformán vannak súlyozva, egy 0 és 100 közötti értéket adva, ahol a 0 extrém félelmet, a 100 pedig extrém kapzsiságot jelent. A 40 és 60 közötti érték főként semleges hangulatra utal.
Az index egyfajta barométerként szolgál, amelyen a balra billenő tű félelmet jelez, vagyis a kereskedők kerülik a kockázatot, míg a jobbra billenő tű kapzsiságra és a kockázattűrő képesség növekedésére utal. A kereskedők gyakran használják ezt az információt, hogy felmérjék a túlértékelt vagy alulértékelt piacviszonyokat, és ezzel összhangban hozzanak stratégiai döntéseket.
Az A kripto félelem és kapzsiság index ugyanazon az alapelven működik, mint a részvénypiaci félelem és kapzsiság index, azzal a különbséggel, hogy a bitcoin piaci hangulatát követi 0-tól 100-ig terjedő skálán. A nullához közelítő indexérték extrém félelemet, a középre mutató tű semleges hangulatot, a 100-hoz közeli érték pedig extrém kapzsiságot jelent.
Részvénypiaci félelem és kapzsiság index indikátorok
A részvénypiaci félelem és kapzsiság indexet hét indikátor alkotja, amelyek a következők: részvényárfolyam momentum, részvényárfolyam erősség, részvényárfolyam szélesség, put és call opciók, piaci volatilitás, mentsvár eszközök iránti kereslet és bóvlikötvények iránti kereslet. Mindegyik indikátor értéke egymástól függetlenül kerül meghatározásra, és az indikátorok értékeinek átlaga képezi a félelem és kapzsiság index értékét.
Ismerjük meg kicsit közelebbről az indexet alkotó hét indikátort:
- A részvényárfolyam momentum az US 500 indexet veti össze a 125-napos mozgóátlagával (MA) a piaci trendek felmérése érdekében. Ha az index a 125-napos MA felett van, az pozitív momentumra és kapzsiságra utal. Ezzel szemben, ha alatta helyezkedik el, az negatív momentumra és félelemre utal.
- A részvényárfolyam erősség az 52-hetes csúcsot és az 52-hetes mélypontot elérő részvények számának viszonyát követi a New York-i Értéktőzsdén (NYSE) és a Nasdaq Értéktőzsdén. Ha magasabb az új csúcsokat elérő részvények száma, az kapzsiságra utal, míg az új mélypontokra visszaeső részvények magasabb száma félelmet jelent.
- Részvényárfolyam kiterjedés elemzi az emelkedő részvények kereskedési forgalmát a csökkenő részvények kereskedési forgalmához viszonyítva a New York-i Értéktőzsdén. Ha nagyobb az emelkedő részvények kereskedési forgalma, az kapzsiságra utal, míg a csökkenő részvények magasabb kereskedési forgalma félelmet jelent.
- Eladási és vételi opciók követi a put opciók (amelyeket az eszközök eladására használnak) és a call opciók (eszközök vásárlása) arányát a Chicagói Opciós Tőzsdén (CBOE) a piaci várakozások felmérésére. Ha a put opciók vannak többségben, az félelemre utal, ugyanis a kereskedők megpróbálják fedezni magukat az esetleges esésekkel szemben. Ezzel szemben a call opciók többsége kapzsiságra utal, hiszen a kereskedők árfolyam emelkedésre számítanak.
- A volatilitás index (VIX), amelyre gyakran "félelem indexként" hivatkoznak, a piaci volatilitást és a kockázatot méri, és főként az 50-napos mozgóátlagra összpontosít. Minél magasabb a VIX értéke, annál nagyobb a félelem és a bizonytalanság a piacon, míg az alacsonyabb VIX kapzsiságra és túlzott magabiztosságra utal.
- A mentsvár eszközök iránti keresletet mérő indikátor a biztonságosabb eszközök iránti keresletet méri, mint például az amerikai államkötvények, az US 500 indexben szereplő részvényekhez viszonyítva. Amikor az államkötvények iránti kereslet emelkedik, az félelmet jelent, hiszen a kereskedők inkább biztonságos eszközökbe fektetnek. Ezzel szemben, amikor a kereskedők a részvényeket részesítik előnyben a kötvényekkel szemben, az kapzsiságra utal, ugyanis hajlandók nagyobb kockázatot vállalni.
- A bóvlikötvények iránti kereslet a hozamkülönbséget vizsgálja az alacsonyabb értékelésű, magasabb hozamú bóvlikötvények és a befektetési minősítésű kötvények között, az ICE BofA US magas hozamú index és az ICE BofA US vállalati index alapján. A szűkebb árrés arra utalhat, hogy a kereskedők hajlandók magasabb kockázatot vállalni a nagyobb nyereségekért (kapzsiság), míg a szélesebb árrés kockázatkerülést (félelem) jelez.
Kripto félelem és kapzsiság index indikátorok
A kripto félelem és kapzsiság indexet alkotó hat indikátor a következők: bitcoin árvolatilitás, piaci momentum/forgalom, közösségi háló, dominancia, trendek és kérdőívek. Mindegyik indikátor súlyozása és értékmeghatározása egymástól függetlenül történik, és a kapott értékek átlaga képezi a kripto félelem és kapzsiság index értékét. Felhívjuk figyelmét, hogy a "kérdőívek" indikátor jelenleg szünetel.
Ismerjük meg kicsit közelebbről az említett hat indikátort:
- A bitcoin árvolatilitás az aktuális volatilitást és a bitcoin maximális csökkenéseit méri, majd összehasonlítja a megfelelő átlagértékekkel az elmúlt 30 és 90 napból. A volatilitás szokatlan emelkedése gyakran egy félelem által uralt piacra utal, ugyanis fokozott bizonytalanságot jelent a kereskedők körében.
- A piaci momentum/forgalom az aktuális kereskedési forgalmat és piaci momentumot követi az elmúlt 30 és 90 nap átlagaihoz viszonyítva. A magas napi vásárlási forgalom egy emelkedő trend alatt magas szintű kapzsiságra utal. Ezzel szemben a magas kereskedési forgalom egy csökkenő trend alatt arra utal, hogy félelem uralja a piacot.
- A közösségi háló hangulat összegyűjti és számon tartja a különféle kriptovalutákkal kapcsolatos hashtagekkel ellátott bejegyzéseket, fokozott figyelmet fordítva a bitcoinnal kapcsolatos Twitter tevékenységre. Ez az indikátor elemzi az interakciók arányát és a bejegyzések számát, meghatározott időtartományokon belül. Az interakciók szokatlanul magas száma azt jelenti, hogy a nyilvánosság fokozottan érdeklődik a kriptovaluta után, ami kapzsiságra utalhat.
- A kérdőívek megpróbálják felmérni a nyilvánosság hangulatát, a piacról alkotott megítélésükről kérdezve a résztvevőket. A felmérésekre általában 2000-3000 válasz érkezik, így rendkívül hasznos információként szolgálhat a kripto befektetők kollektív hangulatáról. Ez az indikátor jelenleg szünetel.
- A dominancia egy adott kriptovaluta piaci tőkeértékének piaci részesedését követi a teljes kriptovaluta piachoz viszonyítva. A bitcoin esetében a dominancia növekedése félelemre utal, ugyanis a befektetők eltávolodnak a spekulatív altcoin befektetésektől, és mentsvárként tekintenek a bitcoinra. Ezzel szemben a bitcoin dominanciájának csökkenése arra utal, hogy a befektetők egyre kapzsibbá válnak, és nagyobb összeget fordítanak a kockázatosabb altcoinokra, a következő komolyabb bikapiacra készülve.
- A trendek a Google Trend adatokat elemzi a különféle bitcoinra vonatkozó keresésekkel kapcsolatban, főként a keresési forgalom és a népszerű kapcsolódó keresések változásaira összpontosítva. Az olyan keresések, mint például a "bitcoin árfolyam manipuláció" jelentős növekedése félelemre utal a piacon. Az index ezeket a trendváltozásokat is magába foglalja, tükrözve a piaci hangulat változásait.
Történelmi félelem és kapzsiság index adatok
A félelem és kapzsiság index gyakran megbízható piaci indikátornak számít az amerikai részvények esetében, és a történelmi adatainak elemzése hasznos információkkal szolgálhat a kereskedők számára arról, hogy milyen hatással lehet a piaci hangulat a jövőbeli piaci mozgásokra.*
Az index értéke 2018 elején elérte az extrém kapzsiság szintjét, amikor az értéke 80 fölé emelkedett egy bikapiac alatt, és a részvényárak hirtelen emelkedésen mentek keresztül. A magas érték kiválóan tükrözte a befektetők optimizmusát és agresszív kockázatvállaló viselkedését. Röviddel ezután, 2018 februárjában egy jelentős korrekció következett, amely alatt az US 500 több, mint 10%-ot esett. Az extrém kapzsiságra utaló érték megelőzte a piac visszahúzódását, előre jelezve a túlértékelt piaci viszonyokat és a lehetséges visszafordulást.
2020 márciusában, a COVID-19 járvány kezdetén a félelem és kapzsiság index az extrém félelem szintjére, pontosabban 10 alá csökkent, általános pánikot és bizonytalanságot jelezve. Röviddel az említett mélypont után agresszív költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések lettek meghozva, ami a piac talpra állásához vezetett. Azok a kereskedők, akik az extrém félelmet jelző értéket vásárlásra utaló jelként értelmezték, előnyt kovácsolhattak a fellendülésből.
Azonban van példa olyan esetekre is, amikor a félelem és kapzsiság index hamis jelzéseket adott.. Például 2019 végén az index értéke kapzsiságot jelzett, ami a piac túlértékeltségére utalt. Ennek ellenére a piac tovább folytatta az emelkedést 2020 elején, egészen a járvány által előidézett összeomlásig.
A félelem és kapzsiság index egy hangulat indikátor, és nem veszi figyelembe a fundamentális piaci tényezőket. A kereskedőknek javasolt az indexet technikai elemzés és egyéb indikátorok mellett használni, hogy átfogóbb képet kapjanak a piac állapotáról.
*Ne feledje, hogy a múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket, és a félelem és kapzsiság index más elemzőeszközökkel, mint például a grafikonalakzatokkal és technikai indikátorokkal ötvözve adja a legjobb eredményeket, amelyek segítenek megerősíteni az index jelzéseit.
Milyen hatással van a félelem és kapzsiság index a kereskedőkre?
A félelem és kapzsiság index alkalmazása segíthet a kereskedőknek elkerülni az érzelmeken alapuló döntések meghozását. Például meggátolhatja, hogy a tömeget követve magas árakon vásároljon, amikor a piacot kapzsiság uralja, és alacsony árakon adjon el, amikor félelem motiválja a kereskedőket. Ehelyett követhet egy ellentétes megközelítést, kihasználva a piacon uralkodó szélsőséges érzelmeket.
Továbbá az index használható egy kockázatkezelési stratégia részeként is. A magas volatilitású és bizonytalan időszakok felismerésével módosíthatja a pozícióméreteit, megfelelő stop-loss szinteket állíthat be és változtathat a magasabb kockázatú pozícióknak való kitettségén.
Azonban nem javasolt a kereskedési döntéseit kizárólag a félelem és kapzsiság indexre alapozni. Inkább más elemzési módszerek, mint például a fundamentális és a technikai elemzés kiegészítőjeként szolgál.
