Kereskedjen a világ legfőbb indexeivel
Egy értéktőzsde index a tőzsde egy szekciójának mérőszáma. A kiválasztott részvények árfolyamai alapján kerül meghatározásra. A tőzsdei indexeket befektetők használják, hogy leírják a piac állapotát és összehasonlítsák a nyereséget meghatározott befektetések között. Kövesse a világ legfontosabb piaci kapitalizáció indexeit élőben a Capital.com-on.
Melyek a népszerűbb indexek?
A CFD-k lehetőséget nyújtanak a világ legnépszerűbb indexeivel való kereskedésre. A Capital.com számos különféle indexre kínál CFD-ket a világ különböző tájairól, egészen az olyan ismert indexektől kezdve, mint például a US Tech 100, a Dow Jones és az FTSE 100, olyan egyéni indexekig, mint például a Wig 20 vagy az IBEX 35.
Vessen egy pillantást erre az oldalra, és fedezze fel az összes általunk kínált indexet. Az Ön által kiválasztott indexeket csoportosíthatja a legnagyobb kereskedési volumen, a legnagyobb volatilitás, illetve a legnagyobb növekedés vagy csökkenés szerint. Interaktív táblázatunk valós időben mutatja az árakat, valamint kimutatja az elmúlt két nap százalékos változását. Kövesse itt az élő részvényindex-árak és grafikonok mozgásait.
Kereskedjen index CFD-kkel
Az indexekkel való kereskedésnek az az előnye, hogy számos összetevőből állnak. Kínálatunkban megtalálhatók olyan indexek, mint például a DAX, amely 40 összetevőből áll, amelyek a legjobban teljesítő német részvényeket mérik, illetve szélesebb körű indexek, mint például az S&P 500. A több összetevő nem csupán bizonyos szintig diverzifikálja a kockázatot, de nagyobb mozgásokra is lehetőséget kínál, hiszen több folyamatosan mozgó összetevőből állnak. Kereskedjen index CFD-kkel a Capital.com-on még ma.
Osztalékok és pozíciók indexeken
Osztalékban azok az ügyfelek részesülnek, akik indexeken tartanak pozíciót.
Mi az az osztalék?
Az osztalék nem más, mint egy vállalat nyereségének egy részének elosztása a részvényesek között. Az osztalék a nyereség egy hányada, amelyet a vállalat igazgatótanácsa határoz meg, és kiosztható részvény, készpénz vagy tulajdon formájában. Amikor egy cég profitot termel, azt visszafektetheti a cégbe és/vagy szétoszthatja a profitot a részvényesek között. Ha a cég úgy dönt, hogy osztalékot fizet a részvényeseknek, részvényenként egy meghatározott összeget határoznak meg, a részvényesek pedig megkapják ezt az összeget a kijelölt dátumon. Az osztalék-jogvesztési dátum meghatározza mikortól nem jogosít egy adott részvénnyel való kereskedés a jövendőbeli osztalékokra, ezért az osztalék-jogvesztési napon a mögöttes részvény értéke rendszerint csökken az osztalék hozzávetőleges értékével. Bárki, aki pozíciót tart az osztalék-jogvesztési nap előtt és ahhoz közelítve jogosult részesülni osztalékban vagy köteles osztalékot fizetni, attól függően, hogy long vagy short pozíciót nyitott-e. Aki az osztalék-jogvesztési napon nyit pozíciót, nem jogosult osztalékra és nem is köteles osztalékot fizetni.
Példa arra, hogyan alkalmazzák az osztalékokat az indexekre
Egy index általában több mögöttes részvény súlyozott átlagárát mutatja egy adott tőzsdén, tehát ha a részvények egyike osztalék kifizetést jelent be, akkor a mögöttes részvény értéke csökkenni fog az osztalék értékével, és így az index is csökkenni fog a szóban forgó osztalék értékének súlyozott átlagával az osztalék-jogvesztési napon. Azok az ügyfelek, akik pozíciót nyitottak ilyen indexeken, részesülnek vagy fizetnek az osztalék értékének súlyozott átlagával megfelelő összegben/összeget az osztalék-jogvesztési napon.
