Mit jelent a korreláció?

A korreláció két változó közötti kapcsolat erősségét mutatja meg. Erős korreláció mutatható ki például a meleg, napos időjárás és az eladott jégkrémek száma között. Ha két változó azonos irányban mozog, akkor pozitív korrelációról van szó. Ezzel szemben az ellentétes irányú mozgást negatív korrelációnak nevezzük. Ha a korreláció nulla, akkor a két változó között nincs kapcsolat.

Hol hallhattál a korrelációról?

Elemzők és portfóliókezelők sok korrelációvizsgálatot végeznek, hiszen a korrelációk ismerete a kockázatkezelés része. A korrelációt a pszichológiában is gyakran alkalmazzák viselkedésminták kimutatására.

Mit kell tudni a korrelációról...

A korrelációk kimutatása segítségedre lehet a kockázatok felmérésében és mérséklésében.

Egyszerűen szólva a korrelációk ismeretében bepillantást nyerhetsz egy portfólió összeállításába, amelyben egy gazdasági esemény bekövetkezése a befektetéseid értékét eltérő időben és módon érinti. Ha például valamilyen körülmény negatívan hat a befektetők részvénytartással kapcsolatos hangulatára, valószínűleg a nagy- és kisvállalatok részvényárfolyama egyaránt esni fog, de nem feltétlenül azonos arányban, hiszen a befektetők a nagyobb vállalatokról feltételezhetik, hogy azok könnyebben átvészelik a visszaesést. Az értékváltozás ebben az esetben erős, de nem tökéletes korrelációt mutat. A részvények értékével kapcsolatos hangulat ugyanakkor lehet, hogy egyáltalán nem érinti az árucikkeket. Az embereknek például továbbra is kell enniük, így a búza árfolyamát nem feltétlenül érintik a részvényekkel történtek.

Egyes részvények korreláltan mozoghatnak. Ha az olaj drágul, az olajtársaságok értéke valószínűleg szintén emelkedik, ugyanakkor a fuvarozó társaságok részvényei esni fognak, mert a megnövekedett üzemanyagköltségek rontják az eredményüket. Egyes befektetők ezért korrelációk segítségével jelzik előre a piaci árak alakulásának jövőbeli irányát.

Ne feledd, hogy a korreláció nem jelent ok-okozati viszonyt. Önmagában az, hogy két dolog azonos vagy hasonló módon reagál a körülmények adott csoportjára, nem jelenti azt, hogy az egyik okozza a másik változását. A 20. században például erős korreláció volt kimutatható a megvásárolt rádiókészülékek és az elmegyógyintézetben kezelt emberek száma között, ugyanakkor a rádióvásárlás miatt nem valószínű, hogy bárki is elmegyógyintézetbe került volna, és az intézetben kezelteknek sem feltétlenül lett emiatt rádiója. A két esemény független egymástól.